Évről évre emelkednek a majomhimlő esetszámai, idén várhatóan már a 40 ezret is meghaladják. Nem tudjuk, mikor lép ki a majomhimlő veszélyesebb, I-es típusa Afrikából – mondta Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban. Ez a vírus hét közép-afrikai államban, többek közt a Kongói Köztársaságban és a Közép-Afrikai Köztársaságban van jelen.

„A majomhimlőnek vagy mpox vírusnak két nagy alcsoportja van.

A veszélyesebb, úgynevezett klád I-es vagy közép-afrikai típusnak 7-8 százalék a halálozási aránya, és főleg gyerekeket és nőket betegít meg.

A klád II-es világszerte elterjedt, nálunk is minden évben diagnosztizálnak néhány esetet. 2022 volt egy kiemelkedő év, amikor közel 80 eset volt Magyarországon, és 100 ezer eset volt világszerte ebből a klád II-ből. Ez körülbelül 7-10 ezrelékes halálozása jár, tehát százszor kisebb a halálozási arány, mint a klád I-esnél, és ez elsősorban biszexuális vagy homoszexuális férfiakat betegít meg” – mondta Rusvai MIklós.

A virológus arról is beszélt, hogy mennyi a valószínűsége, hogy Afrikán kívül is megjelenhet a veszélyes típus. „Időről időre ezt a változatot is kimutatják máshol is a világban” – mondta. Svédországban is volt ilyen megbetegedés, de legutóbb Thaiföldön, Szingapúrban is.

Ezek mindig úgynevezett importált esetek, tehát olyan turisták vagy dolgozók, akik Közép-Afrikában jártak.

Általában rajtuk jelentkezik a betegség, és sokszor csak akkor, amikor visszatértek a hazájukba, mert viszonylag hosszú a lappangási idő. A jellemző tünetek sokszor két-három héttel a fertőződés után jelennek meg. Így volt az importált eseteknél is – mondta a virológus.

Rusvai Miklós szerint ha megnézzük a magyar, az európai és általában a világhelyzetet, nem lenne szükséges a globális vészhelyzet fenntartása. A vészhelyzetnek azért van jelentősége, mert a majomhimlő ellen a feketehimlő ellen készült vakcinával lehet védekezni, és mivel a feketehimlő elleni vakcinák úgynevezett zárolt vakcinabankokban vannak, csak akkor lehet ezeket a készleteket felszabadítani és felhasználni, ha kihirdetik a globális vészhelyzetet. Csak így használhatták fel a meglévő készleteket akár a közép-afrikai területen, akár a szórványosan jelentkező Afrikán kívüli eseteknél. Ilyenkor a kontaktkutatás után beoltják a fertőzött személyekkel érintkezőket is, hogy ne törjön ki rajtuk a betegség. Tehát a globális vészhelyzet kihirdetése és fenntartása egy adminisztratív lépés, hogy alkalmazni lehessen a vakcinát, ha kell.

Járványügyi értelemben tehát nincsen globális vészhelyzet”

– hangsúlyozta a virológus, és szerinte nem kell tartani pandémiától vagy attól, hogy sok eset jelentkezik Közép-Afrikán kívül. A vírusnak rágcsálók a hordozói, és az emberek is időről időre a rágcsálóktól fertőződnek meg.

„Veszély akkor van, ha a vírus az itteni sporadikus esetekről áttevődik az európai rágcsálófajokra is, mert attól kezdve a vírus kiírthatatlanná válik”

– mondta Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban.