A demencia ma már évekkel az első tünetek megjelenése előtt diagnosztizálható, és megfelelő kezeléssel megelőzhető a betegség kialakulása – mondta el Horváth András Attila, a Liv Duna Medical Center Neurokognitív Központjának kutatási vezetője az InfoRádióban. Most indult el a központ, amely kifejezetten a demencia korai felismerésére specializálódott. Itt a demenciával küzdők is javaslatot kaphatnak a panaszok romlásának megállításához, lassításához.

„Korábban azt gondoltuk, hogy amikor elindul a betegség, akkor már visszafordíthatatlan, tehát nem nagyon lehet mit kezdeni vele, ahogy előrehaladnak a tünetek” – mondta Horváth András Attila, majd hozzátette: volt két olyan kulcsfontosságú kutatási lépés, ami megváltoztatta ezt a dogmát. „Felfedeztünk olyan módszereket, amelyek sokkal a tünetek megjelenése előtt, akár évtizedekkel korábban is ki tudják mutatni, hogy valakinél ilyen betegség kialakulhat” – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy „vannak olyan diagnosztikai eszközeink, amik lényegében előrejelzik a rizikót”.

Emellett létrejöttek olyan kutatási programok, amelyek tesztelték, hogy milyen mértékben lehetne elkerülni, hogy valakinél kialakuljon a demencia, ha alkalmaznak bizonyos életmódváltozásokat, gyógyszeres terápiákat, beavatkozásokat. Ezek a kutatások ma már konszenzusosak abban, hogy

körülbelül a betegek felénél elkerülhető lenne a demencia kialakulása, ha időben felismernék, és ennek megfelelően egyénre szabottan megpróbálnák kezelni és elkerülni.

Vannak már olyan módszerek, amelyek tünetek nélkül vagy nagyon enyhe tünetek mellett is képesek hatékonyan megmérni a demencia kialakulásához szükséges tényezők jelenlétét.

„A demenciát okozó betegségek és a rizikó korai felismerését mindig egy komplex, multidiszciplináris rendszerben kell kezelni. Nagyon sok társszakma és nagyon sok módszer együttes használatával rizikóbecslést lehet tenni. Például képalkotó vizsgálatot készítünk az agyról, egy MR-képet, amiből nagyon sok információt le tudunk szűrni, hogy elindult-e az agyban egy olyan folyamat, ami lehet, hogy később tüneteket is okoz. Ezenkívül laborvizsgálatokat végzünk, a vérből fel lehet tárni különböző tényezőket, amelyek demenciát okozhatnak. Emellett bizonyos pszichológiai, pszichometriai vizsgálatokkal felmérjük az aktuális, kognitív gondolkodási és intellektuális állapotot, és hogy abban látszik-e átrendeződés ahhoz képest, amit korábban láttunk. Nem utolsó sorban különböző neurológiai és pszichiátriai vizsgáló módszereket is alkalmazunk. Mindezekkel együtt nagyon biztonságos, stabil becslést tudunk adni arról, hogy kinek mekkora a rizikója. Ha valakinek már tünetei vannak, már a demencia nagyon korai stádiumában van, amikor ténylegesen, klinikailag, orvosilag is látjuk már a tüneteket, akkor már mindenfajta egyéb vizsgáló módszer is szóba jön” – tette hozzá a szakember.

A kérdésre, hogy mik a demencia korán felismerhető tünetei, azt mondta: attól függ, hogy melyik betegségről beszélünk, mert demenciát nagyon sok betegség okozhat, A leggyakrabban az Alzheimer-kór, aminek két típusos bevezető tünete van.

„Az egyik a térbeli tájékozódási zavar. Amikor a beteg azt éli meg, hogy korábban nagyon jól eljutott A-ból B-be, nagyon könnyen közlekedett autóval, de most bizonytalanságérzése alakul ki, hogy már nem annyira könnyen tájékozódik. Ez az egyik jele. A másik pedig az úgynevezett epizodikus memóriazavar, amikor az életének bizonyos életeseményeire nem emlékszik annyira jól. Például találkozót beszél meg szerda 11 órára egy számára fontos emberrel, mondjuk az egyik családtagjával, és emlékszik rá, hogy szerda 11-kor egy találkozóra kell mennie, de nem emlékszik rá, hogy kivel” – mesélte a szakember, hozzátéve: az Alzheimer-kór esetében ezt a két fő tünetet látják, de a demencia különböző ritkább formái esetében nagyon változatosak tudnak lenni az első tünetek.

„Nagyon típusos például a viselkedés vagy a hangulat hirtelen megváltozása – ez idősebb korban mindig figyelemfelhívó”

– hangsúlyozta.

A kérdésre, hogy mindenkinél tanácsos-e elvégeztetni a demenciaszűrést, vagy vannak-e kockázati csoportok, és az öröklődés jellemző-e ennél a betegségnél, a szakember azt mondta, 65 éves kor fölött javasolt mindenkinél ilyen kognitív vizsgálat, ez a nemzetközi ajánlás is. Vannak egyéb szűrővizsgálatok is, ezeket is ajánlják, mert a korai szűréssel, a betegség korai kimutatásával nagyon sok megmenthető életévet lehet nyerni. Horváth András Attila elmondta, a 65 évnél fiatalabbak esetében azért fontos egy ilyen becslés, mert már jelen lehetnek azok a rizikótényezők, amelyeket ha szűrnek, akkor később sokkal ritkábban fordulhat elő ez a betegségtípus.

„Körülbelül 40 éves életkortól kezdve ha valaki úgy ítéli meg, hogy egyéni rizikója lehet, mert mondjuk a családjában valamelyik szülőjénél, akár több generációban előfordult ilyen típusú betegség, vagy akár neki van valamilyen szív- és érrendszeri betegsége, vagy olyan életmódot él, ami hajlamosít rá magas stresszel, különböző egészségügyi kockázatokkal, akkor is javasoljuk a vizsgálatot” – mondta.

A demenciát gyógyszerrel és életmódváltással meg lehet előzni vagy kordában lehet tartani. Ez mozgást, másféle táplálkozást is jelenthet, az egyes életkorokban egy kicsit más és más tényezőket. „De vannak olyan általános szempontok, amik minden életkorban hatékonyan tudják csökkenteni az egyéni rizikót. Ennek egy része a szűrés, hogy észrevegyük az egyéb társbetegségek jelenlétét, és kezeljük ezeket. Kiemelkedőek a szív- és érrendszeri betegségek. Ha valaki mondjuk magas vérnyomásban szenved, vagy az inzulinháztartása nincs rendben, tehát cukorbeteg vagy inzulinrezisztenciában szenved, és elmegy egy belgyógyászati szűrésre, amikor ez kiderül, és abban az esetben, ha korrigálják olyan megfelelő gyógyszerekkel, ami kifejezetten a demencia megelőzése szempontjából fontosak, akkor már jelentősen csökken a rizikó. Tehát

az egyik pillér mindig az, hogy szűretem magamon a demencia szempontjából fontos társbetegségeket, és megfelelő módon korrigálom.

Tehát például, ha valakinek magas vérnyomása van, és a családjában nagyon gyakran fordult elő demencia, akkor megvannak azok a magas vérnyomás elleni gyógyszerek, amik kifejezetten neki ajánlhatóak egy adott helyzetben” – fejtette ki a kutatási vezető, hozzátéve: ez az egyik pillér. A másik pedig az életmód.

„Ennek része, hogy odafigyelek, hogy például a látásom és a hallásom jó minőségű legyen, és ha nem az, akkor korrigálom megfelelő szemüveggel és hallókészülékkel. Ezenkívül fontos megfontolni bizonyos táplálkozási szokásokat. Például hogy milyen diétát követek, esetleg mediterrán diétát vagy a magas vérnyomás elleni DASH-diétát, ezek nagyon előnyösek a demencia megelőzése szempontjából is. Vagy például odafigyelek arra, hogy bizonyos vitaminszintek megfelelők-e, és ha nem, akkor korrigálom. Figyelek, hogy megfelelő-e az omega-3, omega-6 arányom, és ha nem, akkor korrigálom. És adott esetben fontos lehet, hogy végezzünk bizonyos mozgásformákat, úgynevezett kognitív és szociális fejlesztő tevékenységeket is. Tehát az életmóddal nagyon sokat lehet tenni azért, hogy ne alakuljon ki a demencia” – mondta Horváth András Attila, a Liv Duna Medical Center Neurokognitív Központjának kutatási vezetője az InfoRádióban.