A Klímapolitikai Intézet kutatása szerint miközben az uniós tagállamok állampolgárai általánosságban a klímaváltozást nagyon fontos ügynek tartják, nem sorolják a legfontosabb megoldandó problémák közé. Az infláció, a gazdasági nehézségek, a lakhatás, az egészségügy, a migráció vagy az orosz–ukrán háború hatásai nagyobb gondot jelentenek számukra az éghajlatváltozásnál.

A felmérés alapján írt tanulmány szerzője, Kitta Gergely az InfoRádióban elmondta: elemzésükben összegyűjtöttek több, nagy mintás, az Európai Parlamenthez köthető kutatóintézet által végzett Eurobarométer-kutatást, amelyek során több tízezer embert kérdeztek meg, és ezeket összehasonlították a Klímapolitikai Intézet vizsgálataival. Tanulmányukban ennek az eredményeit közölték.

Az Eurobarométer-kutatásokból kiderült, hogy az uniós állampolgárok 85 százaléka szerint a klímaváltozás fontos stratégiai kérdés, amivel foglalkozni kell, de a többség úgy véli, vannak aktuálisabb és fajsúlyosabb problémák ennél. Kitta Gergely szerint ez a fő oka annak, hogy az éghajlatváltozás ügye háttérbe szorult az elmúlt években. Kiemelte, hogy a 2019-es volt az utolsó békeév, amikor viszont a klímaváltozás volt a legfontosabb ügy az egész világon. A pandémia és az orosz–ukrán háború azonban éreztette hatását, jelentős energiahiány, magas infláció és nagyon nehéz gazdasági helyzet alakult ki Európában. Kitta Gergely megjegyezte: nem meglepő, hogy ezek a kérdések sokkal inkább foglalkoztatják az embereket, beleértve természetesen a magyarokat is.

Az EU 27 tagországában végzett, átfogó kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 9 százaléka említette fontos kihívásként a környezeti fenntarthatóság ügyét. A Mathias Corvinus Collegium intézetekért felelős igazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte: az emberiséget különféle problémák, nehézségek veszik körül a mindennapokban, de „nem tudunk egyszerre mindenért aggódni.” Mint fogalmazott,

evolúciós képességünk, hogy arra figyelünk inkább vagy attól tartunk jobban, ami nagyobb fenyegetettséget jelent számunkra.

Olyan dolgokra, jelenségekre kell gondolni, amelyek fizikailag, földrajzilag a legközelebb történnek, illetve az is természetes, hogy fontos nekünk, hogyan alakul a sorsa a helyi közösségeknek, milyen az élete a hozzánk közel álló embereknek, megtarthatjuk-e a munkahelyünket, mennyit kell fizetni a boltban egy-egy termékért. Ezek mind olyan körülmények, ügyek, amelyek közvetlenebbül érintenek minket, mint a klímaváltozás. Kitta Gergely szerint egyebek mellett a magas árak és a gazdasági helyzet is gátolja az embereket abban, hogy anyagi és egyéb áldozatokat hozzanak a klímaváltozás megfékezése érdekében.

A Klímapolitikai Intézet felmérése során a megkérdezett fiatalok elsöprő többségben mondták azt, hogy a zöld ügy nagyon fontos, de kétharmaduk azt válaszolta, hogy nem hajlandó anyagi áldozatra csak a fenntarthatóság miatt. Ez a hozzáállás „nagyon beszédes” a Klímapolitikai Intézet stratégiai és kommunikációs vezetője szerint.

Kitta Gergely úgy fogalmazott: a klímaváltozás elleni küzdelemben „nem szabad bedobni a gyeplőt a lovak közé, inkább az a fő kérdés, hogy mit és hogyan csinálunk.” Azt gondolja, tovább kell haladni a zöld átállás útján, de közben

nem szabad engedni, hogy a környezeti érdek felülírja a gazdasági és a társadalmi érdekeket.

Mint mondta, ennek a három szempontnak „kéz a kézben kell járnia, egyensúlyt kell teremteni a három között.”

Nem tartja helyénvalónak, hogy utcai demonstrációk és sztrájkok vannak azért, mert túl szigorúak a környezeti elvárások az Európai Unió részéről. Ugyanígy nagy problémának nevezte, hogy az átgondolatlan politika miatt vállalkozások mennek tönkre, melynek következtében elveszítik az emberek állásukat, és az utcára kerülnek. „A környezeti, gazdasági és társadalmi érdeket egyszerre kell szem előtt tartani, mindegyik problémára megoldást kell keresni, ami nem lehetetlen, vannak erre jó példák” – összegzett Kitta Gergely.