Antibiotikumok, gombaellenes szerek, szívgyógyszerek, vízhajtók, cukorbetegség elleni készítmények, fájdalomcsillapítók és pszichiátriai szerek - ezek mind olyan gyógyszercsoportok, amelyek használata nyáron fokozott figyelmet igényel, mert fényérzékenységi reakciót válhatnak ki – írja a Semmelweis Egyetem közleményében Sebők Szilvia, az egyetem főgyógyszerésze.

A fényérzékenységen belül az úgynevezett fototoxicitás felelős az esetek nagyobb részéért. Ez akkor alakul ki, amikor a gyógyszer vagy annak bomlásterméke megjelenik a bőr sejtjeiben, és UV-fény hatására a bőr olyan lesz, mintha leégett volna: ég, szúr, fáj, akár fel is hólyagosodhat.

Ezek a reakciók nem egyén-, sokkal inkább dózisfüggők, vagyis minél többet szed valaki az adott gyógyszerből, és minél több napfény éri a bőrét, annál nagyobb az esélye a fototoxicitásra.

A tünetek percekkel, de akár órákkal a napozás után is jelentkezhetnek a napnak kitett bőrfelületeken. Az úgynevezett fotoallergia esetében nem kémiai, hanem immunreakcióról van szó: ami nem dózisfüggő, a bőrben a napfény hatására átalakuló gyógyszer idegen anyagként beindítja a szervezet védekezőrendszerét ekcémaszerű, viszkető bőrtüneteket okozva.

Az ilyen tünet napokkal a napozás után, a ruhával fedett területeken is megjelenhet.

A főgyógyszerész hozzáteszi: mindkét esetre igaz, hogy a panaszok a szemet sem kímélik: égő, irritált, gyulladt szem is lehet a következmény. A visszatérő fényérzékenységi reakciók hosszú távon növelhetik a bőrrák kockázatát, ezért a megelőzés kulcsfontosságú.

„Aki fényérzékenyítő készítményt szed, viseljen minél nagyobb bőrfelületet elfedő, könnyű ruhát, használjon rendszeresen fényvédőt. A kezelőorvossal egyeztetve, amennyiben lehetőség van rá, válasszon alternatív gyógyszert vagy csökkentse a dózisát, illetve inkább este vegye be a gyógyszert - mindez segíthet elkerülni a kellemetlen tüneteket” – hangsúlyozza a főgyógyszerész, hozzátéve, hogy

a fényérzékenység lehetősége miatt azonban egy készítményt sem szabad elhagyni, vagy az adagolását csökkenteni a nélkül, hogy erről a beteg az orvosával konzultálna, ez ugyanis néhány esetben egészségkárosodáshoz vezethet.

Sebők Szilvia arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes antidepresszánsok fokozhatják az izzadást, ami könnyen kiszáradáshoz vezethet, és ezen belül vannak, amelyek megzavarhatják a szervezet hőszabályozását is. Nyáron a vízhajtók szedése esetén is körültekintően kell eljárni, mert a fokozott vizeletürítés még több folyadékot von el a szervezettől, így a hőségben gyorsabban alakulhat ki dehidratáció, szédülés, ájulás vagy akár súlyos elektrolit-zavar.

Egyes szívgyógyszerek, például béta-blokkolók, ronthatják a test természetes hűtési mechanizmusát, így a meleg a szívnek is nagyobb terhelést jelent. A különböző gyógyszerek hatásai össze is adódhatnak, ezért többféle tünet is jelentkezhet egyszerre, amit a kánikula tovább súlyosbíthat.

Időseknél, akik jellemzően több és többféle készítményt is szednek egyszerre, a kockázat még nagyobb: náluk gyakoribb a fényérzékenység, a kiszáradás és a hőártalom.

A szaktekintély szerint fontos felismerni a veszélyt jelző körülményeket: súlyos napégés, vagy egyéb bőrtünet gyógyszer szedése mellett, hányás és szédülés vízhajtó mellett azonnali orvosi ellátást igényelnek: „A nyári időszakban különösen fontos figyelni a gyógyszerek helyes tárolására. A hűtést igénylő készítményeknél (pl. egyes inzulinok, biológiai készítmények, vakcinák) már az is csökkentheti a hatást, ha egy időre kint felejtjük a hűtőszekrényből.”

Sebők Szilvia azt is hozzáteszi, egyes antibiotikumok (pl. penicillin-származékok szuszpenziói), szemcseppek, kúpok és vérkészítmények, valamint a biotechnológiai úton előállított gyógyszerek is érzékenyek a melegre, illetve a jelentősebb hőmérséklet-ingadozásra. A hormontartalmú készítmények (fogamzásgátlók, pajzsmirigy-hormonpótlók) ugyan tárolhatók szobahőmérsékleten, de a 30 fok feletti meleg ezeket is károsíthatja.

Érdemes minden orvosság esetében elolvasni a pontos tárolási előírást, amit a betegtájékoztatók 5. pontja tartalmaz. Ha a gyógyszer színe, szaga vagy állaga megváltozik, azt nem szabad felhasználni, hanem a csomagolással együtt le kell adni a gyógyszertárban vagy bedobni a gyógyszerhulladék-gyűjtőbe – tanácsolja a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze.