Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Nem a parajdi az első romániai sóbánya, ahol óriási gondokat okoz a víz

Az Olténiában található Ocnele Mariban 2001-ben történt tragédia, amikor a mesterségesen bejuttatott víz miatt végül több helyen is beomlott a bánya, lakóházakat rántva magával.

A 2001-es Ocnele Mari-i katasztrófa során a lakóépületek mellett elsüllyedt egy fúrótorony és egy szivattyútelep, a hozzájuk tartozó üzemanyagraktárral együtt. 22 családi ház és számos gazdasági épület megrongálódott. Mintegy félszáz családi ház került közvetlen veszélybe, de a hatóságok összesen száz ház kiürítéséről döntöttek - írja a kronikaonline.ro.

Az omlás helyén hatalmas krátertó keletkezett, amiből kőolajszármazékokkal kevert tömény sós víz folyt a közeli patakba.

A katasztrófát az okozta, hogy nem csak hagyományos, száraz bányászati módszerekkel termelték ki a sót, hanem a kommunizmus idején kifejlesztettek egy technológiát, amellyel fúrótornyok segítségével vizet fecskendeztek a mélybe, és azzal oldották ki az értékes nyersanyagot. A tömény sós vizet ezután csőrendszeren keresztül juttatták a közeli feldolgozóüzembe.

A bökkenő ott következett, hogy a kioldott só helyét kőolaj-származékos ipari vízzel töltötték fel, és a gázolajszerű anyag elvileg meggátolta volna a mennyezet további oldódását, gyengülését.

A keverék azonban csak késleltetni tudta a folyamatot, és így végül az elhagyott sóbányák boltozata és a felszíni talajréteg több hektárnyi területen beomlott, hatalmas felszíni tölcséreket hagyva maga után. Az eredetileg elszigetelt tölcsérek később elkezdtek összeszakadni, és az újabb beomlások következtében 2005-ben egyesültek, létrehozva egy szennyvíztavat.

Az olajos-sós vizet egy gát tartotta vissza, ám 2005 karácsonyán ez is megrepedt, és a városka elárasztásával fenyegetett. A hatóságoknak a lakosság védelme érdekében nagy mennyiségű szennyvizet kellett végül leengednie. 2009-ben álltak neki a bányaüregek kiürítésének, hogy a belső nyomás csökkentésével érjék el a maradék üregek beomlását és a felszíni veszély elhárulását.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×