Annie Curtis, az írországi RCSI Orvosi- és Egészségtudományi Egyetem tudósa a The Conversation című tudományos szaklapban publikált cikkében azt írja, régóta köztudott, hogy az alváshiány rossz a szívnek, a tudósok csak most kezdik el megérteni, hogy pontosan hogyan okoz kárt - írja a hvg.hu.

A svédországi Uppsalai Egyetem kutatói a vizsgálatuk során nemrég azt találták, hogy már heti három olyan éjszaka, amikor keveset (kb. 4 órát) alszik az ember olyan változásokat indított el a vérben, amelyek összefüggésben állnak a szívbetegségek kialakulásának fokozott kockázatával.

A kutatók a gyulladáskeltő fehérjék szintjét vizsgálták a vérben. Ezek olyan molekulák, amelyeket a szervezet stressz vagy betegség leküzdésekor termel.

Ha ezek a fehérjék hosszú ideig és magas koncentrációban vannak jelen, károsíthatják az ereket és megnövelhetik a szívelégtelenség, a koszorúér-betegség és a pitvarfibrilláció (szabálytalan szívverés) kockázatát.

A vizsgálatban 16 egészséges fiatal önkéntes vett részt, akik több napot töltöttek a laboratóriumban, ellenőrzött körülmények között. Az étkezéseiktől kezdve az aktivitási szintjükön át a fényterhelésig mindent megmértek a szakemberek. A résztvevők kétféle napi rutint követtek: három éjszaka normál mennyiséget (8,5 óra) aludhattak, három éjszaka pedig alvásmegvonással egyenértékű időt (4,25 óra) tölthettek el így. Az alanyok minden alvási fázis után egy rövid, de intenzív kerékpáros edzést végeztek, előtte és utána vérvizsgálatot végeztek rajtuk.

A kutatók közel 90 különböző fehérjét mértek a vérmintákban. Kimutatták, hogy az alváshiány egyértelműen megemelte a szívbetegségekkel összefüggő gyulladásos markerek szintjét. Bár a testmozgás általában növeli azon fehérjék szintjét, amelyek támogatják az agy és a szív egészségét, ezek kevésbé voltak dominánsak a kevesebb alvás után.

Leginkább az döbbentette meg a kutatókat, hogy ezek a változások még a fiatal felnőtteknél is tapasztalhatóak voltak, ami azért aggasztó, mert leginkább erre a korosztályra jellemző az alvásszegény életmód.

A szakemberek szerint emellett az is érdekes, hogy a vérben lévő fehérje mennyisége napszakonként eltérő volt. Ez arra utal, hogy az alvás nemcsak a mennyiséget befolyásolja, hanem azt is, hogy ezek a változások mikor a legláthatóbbak.

Mivel a kísérletet kis létszámú csoporttal végezték el, a kutatók úgy vélik, az eredmény alapján a jövőben érdemesebb lenne alaposabb vizsgálatot is végezni, lényegesen nagyobb számú alannyal.