Merőben új képet vázol fel a magyar őstörténetről az a ScienceDirekt szakportálon publikált nemzetközi kutatás, amely szerint az Aba-nemzetség és az Árpád-ház azonos belső-ázsiai gyökerekkel rendelkezik, sőt, Aba Sámuel felesége feltehetően Szent István testvére volt - írja a Mandiner.

A királyi és a főnemesi család rokoni kapcsolata nem csak dinasztikus szempontból fontos, hanem arra is magyarázatot ad, hogy

hogyan válhatott a királyi udvar egyik legfontosabb szereplője az ország harmadik uralkodójává.

A kutatást Neparáczki Endre genetikus és Makoldi Miklós régész vezette, akik a lapnak elmondták: az Aba-nemzetség tagjai nem "megtévedt pogány főurak" voltak, hanem fontos összekötő szerepet töltöttek be a keresztény állam és a hun-magyar hagyományok között.

A történeti és genetikai kutatások központja az Abasáron található apátság volt, ahol rangos emberek temetkeztek a középkorban. A sírokban talált maradványok ugyanahhoz a családhoz tartoztak, sőt, a Báthory-családdal és Frangepán Beatrix-szel, Mátyás király feleségével is rokonságban álltak.

A férfiági haplocsoport alapján a kutatók belső-ázsiai - pontosabban a hun (Hsziongnu) birodalomból származó - eredetet valószínűsítenek, ami egybevág az Árpád-házi királyok genetikai profiljával.

Ez azt is jelenti, hogy nem csak a honfoglalás idején, de jóval korábban is szoros kapcsolat lehetett a két előkelő família között.

A kutatás összhangot mutat Anonymus Gesta Hungarorum című művével: a történeti források szerint az Aba nemzetség ősei Ed és Edömén "kun" származásúak voltak, de a genetikai eredmények szerint ez a kifejezés valójában a korai, közép-ázsiai "Qun" vagy hun eredetű népcsoportokra utalhat.

Az Aba-nemzetség jelentős birtokokra tett szert a honfoglalás során, központjuk Gyöngyöspata, Abaújvár és Abasár térsége lett, és ezt a területet évszázadokon keresztül áthatotta az ő kulturális örökségük, melynek néprajzi részét a palóc kultúra ma is őrzi.

A XX: századi történetírás gyakran háttérbe szorította, negatívan értékelte Aba Sámuelt és nemzetségét, azonban a friss kutatások szerint a család keresztény, templomalapító és az egyház kiemelt támogatója volt.

Az abasári bencés apátság egyedülálló módon közvetlen kapcsolatban állt a pápával, és kiemelkedő számú pápai bullát kapott. Ez a középkori magyar egyházszervezet egyik kulcsfontosságú intézménye volt, és alapítóinak emléke ma is elevenen él, nem csupán a régészeti leletekben, hanem egy újraértett, méltó magyar őstörténeti narratívában is.