A mocsári teknős (Emys orbicularis) egy fészekrakó, tojásrakó helyéhez évekig hűséges édesvízi hüllő, amely veszélyeztetett faj. Kutatások szerint nem csak élőhelyeinek romlása és a közvetlen emberi tevékenységek, hanem a ragadozók is jelentősen csökkentik szaporodási sikerét – írja a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóközpont.

A Kis-Balaton és a Balaton déli berkeiben természetvédők és kutatók évről évre kifosztott teknősfészkekre bukkantak. A probléma súlyosságát mesterséges fészkekbe helyezett gyurmatojásokkal és a kikelő teknősöket imitáló gyurmamodellekkel térképezték fel. A gyurmatojásokon maradó fog- és csőrlenyomatok elárulták a ragadozók kilétét.

A kétéves kutatás eredményei szerint elsősorban a vörös róka pusztítja a tojásokat, a frissen kikelt teknősök pusztításáért pedig szintén a vörös róka, továbbá a varjúfélék és a vaddisznó a felelős.

Meglepő eredmény, hogy legrosszabb volt a túlélés a legkevésbé zavart Kis-Balatonon a bolygatottabb balatoni berkekhez (Fonyódi Nagy-berek, Ordacsehi berek) képest. A műfészkek nagy részét kifosztották a ragadozók, a kikelő fiókák túlélési esélyei valamivel jobbak. Ugyanakkor a szárazföldi fészekhelyek korlátozott elérhetősége és a víztől való távolság tovább növeli a veszteségeket. A kutatók szerint célzott védekezési intézkedések – például ragadozóállomány-szabályozás és élőhelyvédelem – nélkül a mocsári teknősök helyzete tovább romolhat. A teknősök megóvása érdekében állományainak monitorozása, a ragadozó fajok rendszeres nyomon követése, és a természetvédelmi kezelés javítása, például fészekvédelmi megoldások alkalmazása kulcsfontosságú feladatok.

A kutatásban a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem munkatársai vettek részt.