Infostart.hu
eur:
359.5
usd:
309.31
bux:
131460.2
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
The winners of the 2024 Nobel Prize in Physics, John Hopfield and Geoffrey Hinton, are announced at a press conference by the Royal Swedish Academy of Sciences in Stockholm on Oct. 8, 2024.
Nyitókép: Kyodo News/Getty Images

A mesterséges intelligencia úttörői kapták a fizikai Nobel-díjat

John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey E. Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért.

" A két tudós, John Hopfield és Geoffrey E. Hinton a manapság megkerülhetetlen mesterséges intelligencia kifejlesztésében, kialakításában játszott úttörő szerepükért kapták idén a fizikai Nobel-díjat" – mondta az InfoRádióban Csabai István egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

"A mesterséges intelligencia nagyjából az emberi intelligenciát igyekszik utánozni. Amikor kialakultak a módszerek, amivel el lehetett kezdeni valami hasonlót csinálni, akkor is valamilyen szempontból az idegrendszer mását igyekeztek lemodellezni, ez kötődik John Hopfield nevéhez. Ehhez pedig le kellett egyszerűsíteni az agy működését a százmilliárd sejttel és ezermilliárd kapcsolattal" – fogalmazott Csabai István.

John Hopfield gondolatban egyszerűbb formába hozta ezt a működést: egy idegsejt csak nullát vagy egyet tud kiadni, és össze van kötve a többi idegsejttel, ami kiad egy rendszert. Ahogy a fizikában is össze vannak egymással kapcsolva bizonyos szempontból a kristályrács molekulái, úgy modellezte le a kutató az idegrendszer működését, és ebből az analógiából tudott kialakítani egy olyan számítógépes rendszert, ami taníthatóvá vált, és egy egyszerű memóriamodellt tudott létrehozni – foglalta össze a díjazott felfedezést Csabai István.

Valószínűleg mindenki tudja, hol is tart most a gép tanulás, a mesterséges intelligencia egyértelműen betört a mindennapjainkba a szakember szerint, és

a díjazottak személye és kutatási területe is jelzi, hogy minden eddigi technológiai újításnál jobban át fogja alakítani a mindennapjainkat.

Hozzátette, valószínűleg a legtöbben már kipróbálták például a ChatGPT-t vagy egy másik modellt, és az álvideók készítésével is sokan találkoztak, de nem szabad elfelejteni, hogy hatalmas potenciál van a mesterséges intelligenciában, hiszen olyan dolgok megértését teszi lehetővé, amikkel az emberi agy limitált kapacitása miatt egy adott adattömeg fölött nem tud mit kezdeni.

Csabai István egyetért azzal, hogy az MI hatalmas erő, bizonyos szempontból az atombombához is szokták hasonlítani, és évről évre látni, ahogyan a technológia rohamosan fejlődik:

ami tavaly volt, az most már régi, unalmas és elavult, ami jogos aggodalomra is okot ad.

Geoffrey E. Hinton a közelmúltban ki is lépett a mesterségesintelligencia-fejlesztésből, és sok olyan nyilatkozatot tett, amivel igyekezett felhívni a figyelmet az MI-vel kapcsolatos szükségszerű nagyobb átgondoltságra, hogy merre fejlődik tovább és az emberiség mihez kezd vele. De szót emel a fejlesztés tempójával kapcsolatban is, valamint azt a témát is a köztudatban tartja, hogy mit engedhetünk meg a mesterséges intelligenciának, milyen információkhoz adunk neki hozzáférést, és mi mindenben kaphat döntési szabadságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A javaslat korlátozná a miniszterelnöki megbízatás hosszát. Emellett „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.

Presser Gábor: a dalok élni akarnak

Presser Gábor dalszerző, előadóművész 2027. január 8–17. között nagyszabású „Presser-Sorozat” koncertsorozatot ad a Budapest Kongresszusi Központban. A több mint 700 dalt számláló életműből merítve 3 különböző tematikájú előadást mutat be. Ennek kapcsán a beszélt arról, hogyan lettek múzsák azok az énekesnők, akiknek dalt írt, milyen volt velük együtt dolgozni, miért szeret zongorakísérő lenni, hogyan jutottak el oda, hogy nincs tovább LGT, milyen élete lehet a daloknak, illetve hogy áll a Munkakönyvvel.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Egyezség kapujában az USA és Irán, nagyot mozdult a forint árfolyama

Egyezség kapujában az USA és Irán, nagyot mozdult a forint árfolyama

A devizapiacokon kedden végig a közel-keleti geopolitikai feszültségek, az olajárak mozgása és a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozások határozták meg a hangulatot. A forint reggel még stabilan kezdett, napközben azonban egyre nagyobb nyomás alá került, ahogy romlott a nemzetközi kockázati környezet és erősödött a dollár. Az euró jegyzése délután már a 363-as szintet is elérte, míg a dollár 313 forint fölé emelkedett, ami kéthetes mélypont közelébe lökte a magyar devizát. A befektetők továbbra is kiemelten figyelik az iráni–amerikai konfliktus fejleményeit, az olajpiaci mozgásokat, valamint a Fed kamatemelési várakozásait, miközben a hazai piacon az új magyar kormány gazdaságpolitikai és uniós forrásokkal kapcsolatos jelzései is befolyásolhatják a forint megítélését. A délutáni órákban a magyar deviza nagyot erősödött a közel-keleti háborúról érkező jó hírekre reagálva. A devizapiaci eseményeket szerdán is percről percre követjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×