Infostart.hu
eur:
379.53
usd:
322.14
bux:
0
2026. február 24. kedd Mátyás
The winners of the 2024 Nobel Prize in Physics, John Hopfield and Geoffrey Hinton, are announced at a press conference by the Royal Swedish Academy of Sciences in Stockholm on Oct. 8, 2024.
Nyitókép: Kyodo News/Getty Images

A mesterséges intelligencia úttörői kapták a fizikai Nobel-díjat

John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey E. Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért.

" A két tudós, John Hopfield és Geoffrey E. Hinton a manapság megkerülhetetlen mesterséges intelligencia kifejlesztésében, kialakításában játszott úttörő szerepükért kapták idén a fizikai Nobel-díjat" – mondta az InfoRádióban Csabai István egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

"A mesterséges intelligencia nagyjából az emberi intelligenciát igyekszik utánozni. Amikor kialakultak a módszerek, amivel el lehetett kezdeni valami hasonlót csinálni, akkor is valamilyen szempontból az idegrendszer mását igyekeztek lemodellezni, ez kötődik John Hopfield nevéhez. Ehhez pedig le kellett egyszerűsíteni az agy működését a százmilliárd sejttel és ezermilliárd kapcsolattal" – fogalmazott Csabai István.

John Hopfield gondolatban egyszerűbb formába hozta ezt a működést: egy idegsejt csak nullát vagy egyet tud kiadni, és össze van kötve a többi idegsejttel, ami kiad egy rendszert. Ahogy a fizikában is össze vannak egymással kapcsolva bizonyos szempontból a kristályrács molekulái, úgy modellezte le a kutató az idegrendszer működését, és ebből az analógiából tudott kialakítani egy olyan számítógépes rendszert, ami taníthatóvá vált, és egy egyszerű memóriamodellt tudott létrehozni – foglalta össze a díjazott felfedezést Csabai István.

Valószínűleg mindenki tudja, hol is tart most a gép tanulás, a mesterséges intelligencia egyértelműen betört a mindennapjainkba a szakember szerint, és

a díjazottak személye és kutatási területe is jelzi, hogy minden eddigi technológiai újításnál jobban át fogja alakítani a mindennapjainkat.

Hozzátette, valószínűleg a legtöbben már kipróbálták például a ChatGPT-t vagy egy másik modellt, és az álvideók készítésével is sokan találkoztak, de nem szabad elfelejteni, hogy hatalmas potenciál van a mesterséges intelligenciában, hiszen olyan dolgok megértését teszi lehetővé, amikkel az emberi agy limitált kapacitása miatt egy adott adattömeg fölött nem tud mit kezdeni.

Csabai István egyetért azzal, hogy az MI hatalmas erő, bizonyos szempontból az atombombához is szokták hasonlítani, és évről évre látni, ahogyan a technológia rohamosan fejlődik:

ami tavaly volt, az most már régi, unalmas és elavult, ami jogos aggodalomra is okot ad.

Geoffrey E. Hinton a közelmúltban ki is lépett a mesterségesintelligencia-fejlesztésből, és sok olyan nyilatkozatot tett, amivel igyekezett felhívni a figyelmet az MI-vel kapcsolatos szükségszerű nagyobb átgondoltságra, hogy merre fejlődik tovább és az emberiség mihez kezd vele. De szót emel a fejlesztés tempójával kapcsolatban is, valamint azt a témát is a köztudatban tartja, hogy mit engedhetünk meg a mesterséges intelligenciának, milyen információkhoz adunk neki hozzáférést, és mi mindenben kaphat döntési szabadságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától
Négy éve tart az ukrajnai háború

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.

„PR-fogyasztás” – Szakértő a plug-in hibridek csalódást keltő gyári adatairól

Egy németországi vizsgálat szerint a plug-in hibrid autók üzemanyag-fogyasztása jelentősen magasabb annál, mint amennyi a gyári értékek alapján várható lenne. Krepsz Zoltán, Az Autó című szaklap főszerkesztő-helyettese az InfoRádióban elmondta: a különböző autómárkák „szívesen kommunikálnak” nullával kezdődő értékeket száz kilométeren, és arról is beszélt, hogyan zajlanak ezek a mérések. Kiemelte, hogy az eltéréseket egy újfajta mérési módszer bevezetése okozza.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×