"Csillagászati intézetünkben már több mint négy éve folyik a földközeli kisbolygók kutatása, ennek során már több mint 230 ilyen, a Föld közelében elhúzó sziklát fedeztünk fel" – mondta az InfoRádióban Sárneczky Krisztián, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatója. Hozzátette, az utóbbi két hét különösen sikeres volt: a hetekig tartó szép, derült időszakban, amikor már elég hosszúak az éjszakák, 14 új földközeli kisbolygóval sikerült gyarapítani a listát.

Ezek az égitestek jellemzően néhányszor 10 méteresek, amik több millió kilométerre, a Hold távolságának néhányszorosára repülnek el bolygónk mellett. "Igazán veszélyes nem volt köztük, de pont ezért érdemes megfigyelni őket, mert néhány év alatt körbejárják a Napot, és újra visszatérnek a Föld közelébe" – magyarázta a kutató. Hozzátette,

nyilván, ha szeretnének előre jelezni egy esetleges ütközést, akkor meg kell ismerni ezeket az űrsziklákat, és éppen ez folyik a Piszkés-tetőn.

Azt is megjegyezte, hogy az augusztus végi időszakok általában sikeresebbek szoktak lenni.

Sárneczky Krisztián elmagyarázta, ezek a kisbolygók, apró égitestek, űrsziklák a Naprendszer keletkezéséből visszamaradt törmelékek. A döntő többségük az elmúlt 4,6 milliárd évben sok változáson, ütközésen és darabolódáson ment át. Megjegyezte, ezek a törmelékek mindig újratermelődnek, és rendszeresen megfordulnak a Föld közelében, és ha valamelyik eléri a légkört, akkor egy tíz méter körüli, csillagászati értelemben aprónak számító objektum a bolygó felszínére érve azért tud "ramazurit" okozni. Leszögezte, pont ezért igyekeznek a kutatók minél többet és többet megtalálni belőlük, tehát ez egy igencsak gyakorlatias oldala a csillagászatnak.

A HUN-REN kutatója elmondta, ez egy nemzetközi munka, és egy-egy felfedezést az esetek többségében csak akkor ismernek el, ha azt egy másik obszervatóriumból is megerősítik. Hozzátette, az elmúlt évek sikerei megnövelték annyira a magyar csillagászok renoméját, hogy nem szokták megkérdőjelezni a felfedezett égitesteket, de azért máshol is elkezdik őket követni. Például amikor Európában már nappal van, akkor az amerikai kontinensen veszik át az adott égitest megfigyelését, és fordítva, európaiak is szokták követni az amerikai megfigyeléseket. Mint mondta,

ez egy nagy, nemzetközi hálózat, együttműködés, ahol az obszervatóriumok egymást segítik.

A szakértő szerint régi hagyomány a kisbolygók elnevezése, bár ezeket a Földhöz közel elközlekedő "apróságokat" ritkán szokás, mert ahhoz, hogy névadásig eljusson a dolog, legalább 6-8-10 különböző évben kell őket észlelni, ezek viszont jellemzően csak néhány évtizedenként jönnek hozzánk közel. De a korábbi évtizedekben azért találtak sok olyan kisbolygót, ha nem is a Föld közelében, hanem a Mars és a Jupiter között, ahol valójában a "rendes helyük van", amiknek rendszeresen tudtak magyar vonatkozású neveket adni. Itt azonban több száz égitestről van szó az elmúlt évek, évtizedek alatt.