Az idei nyár volt a legmelegebb az északi féltekén a feljegyzések kezdete óta - jelentette be pénteken az Európai Unió Copernicus klímafigyelő szolgálata, hozzátéve: nagy a valószínűsége, hogy az idei év pedig a valaha mért legmelegebb év lesz.

Az intézet jelentése szerint a felszíni átlaghőmérséklet június eleje és augusztus vége között 16,82 Celsius-fok volt, azaz 0,71 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1991-től 2020-ig mért augusztus átlaghőmérséklet.

Hozzátették: 2024 augusztusa 1,51 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet; ez a tizennégyhónapos időszak 13. hónapja, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint 1,5 Celsius-fokos értékét.

Míg idei nyár Európa nyugati és északi részén a szokásosnál több esőt hozott, a kontinens déli és keleti részén nem ritkán aszályokkal járó szárazság is kialakult.

"Az utóbbi három hónapban volt a legforróbb június és augusztus, a legmelegebb nap és a legforróbb nyár" - szögezte le Samantha Burgess, a szolgálat igazgatóhelyettese, kiemelve: nagy a valószínűsége annak is, hogy 2024 pedig a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. Mint mondta, az idei nyár szélsőséges időjárási jelenségei vélhetően csak erősödnek, egyre súlyosabb hatást gyakorolva az emberekre és a bolygóra, amennyiben nem tesznek lépéseket az üvegházhatású gázok csökkentésére.

"Jelentős lehűlés lenne szükséges az elkövetkezendő hónapokban ahhoz, hogy mégse az idei év váljon a legforróbb nyárrá, erre utaló jeleket azonban egyelőre nem látunk" - jelentette ki Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója.