eur:
394.54
usd:
358.34
bux:
71758.23
2024. augusztus 15. csütörtök Mária
Nyitókép: A Boeing CST-100 Starliner föld körüli pályán (Boeing)

Zűr van az űrben: nem tudni mikor jöhet haza a két amerikai asztronauta

Továbbra is bizonytalan annak a két űrhajósnak a visszatérése a Földre, akik a Boeing Starliner űrhajójával jutottak fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), de a kapszula meghibásodása miatt ottrekedtek - közölte a NASA.

Az amerikai űrhivatal tájékoztatása szerint legkorábban a jövő hét végén vagy az azt követő héten születhet döntés arról, hogy Barry Wilmore és Sunita Williams hogyan és mikor térhet vissza a Földre. A két űrhajós júniusban indult az ISS-re, ahol egy hetet kellett volna eltölteniük, de azóta is ott vannak.

A NASA szerint visszatérésükre két lehetséges forgatókönyvet mérlegelnek. Az első, hogy a Starlinerrel térnek vissza, de ehhez először meg kellene javítani, miután az ISS-re érkezéskor hajtóműproblémákat és héliumszivárgást észleltek. A másik lehetséges forgatókönyv, hogy a Starliner legénység nélkül térne vissza a Földre, amihez jelentősen át kellene programozni a vezérlését.

A két űrhajós pedig a szeptemberben a SpaceX rakétájával az ISS-re induló csapat visszatérésekor jöhetne vissza jövő februárban, de akkor a SpaceX küldetésének két tagját a Földön kellene hagyni, hogy legyen hely a visszatéréskor a fentrekedeteknek.

A Starliner részben többször is használható űrhajó, amely egy mintegy 3 méter magas űrkapszulából és egy szervizmodulból áll. A SpaceX Crew Dragon űrhajójával ellentétben nem vízen, hanem szárazföldön érne földet. A Starliner megalkotásával a cél az volt, hogy a SpaceX Crew Dragon mellett legyen alternatívája az űrbe jutásnak az Egyesült Államokból. A Starliner több évi csúszás és többszöri halasztás után június elején indult első emberes útjára a Nemzetközi Űrállomásra.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.08.15. csütörtök, 18:00
Tálas Péter
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének egyetemi docense
Egy csendes harmadik hatalom lehet a kulcs az izraeli-iráni nagy háborúban, de lehet, hogy mindent borít a NATO egyik legerősebb országa

Egy csendes harmadik hatalom lehet a kulcs az izraeli-iráni nagy háborúban, de lehet, hogy mindent borít a NATO egyik legerősebb országa

Az iszlám világ jelentős része szinte azonnal (vagy viszonylag gyorsan) elítélte Izraelt a Gázai övezet elleni hadművelet miatt, de Azerbajdzsán kakukktojásnak számít. Baku nem tett látványos kirohanásokat, sem hangzatos nyilatkozatokat, miközben síita iszlám többségű országként arra lehetett számítani, hogy egyértelműen állást foglalnak. A kaukázusi hatalomnak viszont minden oka megvan arra, hogy tartózkodjon Jeruzsálem éles elítélésétől, ráadásul most még jobban megerősödhet a szerepe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×