Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egy Atlas V hordozórakétával a levegőbe emelkedik a Boeing amerikai repülőgépgyártó vállalat első, embert szállító űrkapszulája, a Starliner a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontban 2024. június 5-én. A Starliner a NASA két űrhajósát, Butch Wilmore-t és Suni Williams-ot szállítja a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Feladatuk, hogy az első úton teszteljék az űrkapszulát, mielőtt a NASA engedélyezné, hogy rendszeresen legénységet szállítson az ISS-re és vissza.
Nyitókép: MTI/AP/Chris O'Meara

Nyugtalanító bejelentést tett a NASA

Ismét elhalasztották a Starliner űrhajó visszatérését a Földre, a NASA asztronautái legkorábban június 26-án, a legutóbb tervezett időpont után egy héttel térhetnek vissza a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a Boeing által tervezett űrkapszula fedélzetén – közölte kedden a NASA.

Butch Wilmore és Suni Williams június 5-én indult a világűrbe a Starliner fedélzetén a floridai Kennedy Űrközpontból, és 24 órás repülés után érkeztek meg az ISS-re, ahol a tervek szerint egy hetet töltöttek volna. A visszatérést azonban először június 18-ára halasztották, mert a repülés során a Starliner 28 manőverező hajtóműve közül öt meghibásodott és héliumszivárgást is észleltek az űrhajón.

A visszatérés újabb késleltetésének célja, hogy a küldetésben részt vevő NASA-csapatnak több idő álljon rendelkezésére az adatok elemzésére a biztonságos hazatérés érdekében – mondta Steve Stich, a NASA kereskedelmi legénységi programjának vezetője.

Az űrkapszula az ISS-ről való leválás után mintegy hat órával érne földet a helyi időjárási viszonyoktól függően Új-Mexikó, Utah vagy Arizona állam sivatagi területén vagy más, előre számba vett helyszíneken. A misszió vezetői a landolás helyszíne mellett ugyanakkor a visszatérés időpontját is módosíthatják még a küldetés során.

Noha hat hónapos küldetésekre tervezték, a Starliner legfeljebb 45 napig maradhat az űrben az ISS-hez csatlakozva – közölték a NASA illetékesei.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×