eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: NASA/SpaceX

Késik a Boeing űrhajó-programja, tehetetlenül várnak az asztronauták

A vállalat Starliner űrtaxija második nekifutásra sem tudott elindulni az űrbe űrhajósokkal a fedélzetén, a következő kilövést június 5-ére tervezik.

A Boeing lehet a SpaceX után a következő cég, ami űrtaxit üzemeltethet a Nemzetközi Űrállomásra tartó asztronauták szállítására, de a vállalat jelentős késésben van az eredeti tervekhez képest a Starliner üzembe állításával és az elmúlt egy hónap történései sem hozták közelebb a várt időpontot, amikor a szolgáltatás elindulhat - írja a Rakéta.hu.

Ezúttal nem csak a Boeing miatt voltak problémák, gonok akadtak a Starliner kapszulát az űrbe feljuttató Atlas V rakétával, emiatt csúszik az első emberes indítás.

A CST-100 Starliner a NASA számára fontos szerepet játszik a jövőben, a Boeing űrhajójával ugyanis már két amerikai szállítóeszköz is az űrügynökség rendelkezésére áll majd, ezáltal kevésbé függenek majd az orosz Szojuz űrhajóktól, amelyek jelenleg a SpaceX Crew Dragonja mellett ellátják az ISS legénységének fuvarozását. A magáncégek bevonása az űrprogramokba elősegíti a költséghatékonyságot.

2010-ben kezdődött a Starliner fejlesztése, a NASA 2014-ben választotta ki a Space X mellett a Commercial Crew programban arra, hogy kivitelezzék az űrsiklók nyugdíjazása utáni terveket és új űreszközökkel utazhassanak az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomásra.

Charlie Bolden, a NASA akkori vezetője a döntés kihirdetése idején kijelentette: "Az Obama adminisztráció a legelső naptól kezdve világossá tette, hogy a legnagyobb nemzet a Földön nem függhet más nemzetektől, hogy kijusson az űrbe. [...] Ma egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy amerikai földről amerikai űreszközzel indítsuk az űrhajósainkat, 2017-re véget vetve a nemzet Oroszországtól való kizárólagos függésének."

2017 óta azonban hét év telt el, és a Boeing még mindig nem tesztelte a Starlinert legénységgel a fedélzetén, hogy kiderülhessen, hogyan tudja a Nemzetközi Űrállomást elérni, majd hazatérni az asztronautákkal

- írják. Ugyan a Space X segítségével az Oroszországtól való függés valamelyest megoldódott, de az űrügynökségnek szüksége van a másik kereskedelmi partnerére is, ezért komoly várakozás előzte meg a Starliner első emberes repülését, amit május 6-ra terveztek.

Azonban az űrhajó tesztelései során korábban merültek már fel problémák: a 2019-es legénység nélküli repülésén az ISS-re nem sikerült elérnie az űrállomást és vissza kellett térnie az új-mexikói White Sandsbe, majd három évvel később, 2022-es második legénység nélküli próbaútján hajtóművel kapcsolatos hiba okozott fennakadást, amit végül gyorsan orvosoltak.

Május 6-án az indítás a United Launch Alliance (ULA) Atlas V rakétájának Centaur fokozatán található oxigénszelep meghibásodása miatt maradt el, így az utat elhalasztották és az elhúzódó vizsgálatok és felkészülés után június 1-jére helyezték át az indítást.

A június eleji napon a két veterán űrhajós, Sunita Williams és Barry E. Wilmore hiába foglalta el a helyét a kabinban, az indítás elmaradt, egy számítógépes hiba miatt automatikusal leállt a visszaszámlálás. A NASA leírása szerint a későbbi vizsgálatok alatt kiderült, hogy egy egység energiaellátása nem működött megfelelően, ami a Centaur fokozat működésében játszik szerepet.

A ULA kicserélte a hibás berendezést, elvégezte az ellenőrzéseket, és biztonságosnak ítélte a rendszer. Ám eközben a Starliner utasai nem hagyhatják el a karantént, ami az űrállomásra való indulás előtt kötelező.

Következő indítási időpontnak június 5-én jelölték ki, magyar idő szerint 16:52-kor startol a rakéta és az űrkapszula, majd siker esetén az ISS-en parkolva tölt néhány napot, mielőtt visszahozza az asztronautákat az összesen körülbelül 10 napos misszió során.

Később több űrhajós szállítására is alkalmas lesz a kapszula, ám a jelenlegi két utas mellett 344 kilogrammnyi rakományt is szállít az ISS-re, például élelmiszert, ruhákat, orvosi ellátmányt, és gyerekrajzokat is.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×