Infostart.hu
eur:
376.48
usd:
322.59
bux:
125961.98
2026. április 8. szerda Dénes
Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú oltóanyag egyik fejlesztője a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban rendezett Karikó Katalin útja a Lasker-díjig és tovább című kiállítás megnyitóján 2023. június 5-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

MTA-székfoglaló - Elárulta tudományos titkát Karikó Katalin

A kidolgozott technológia további hasznosításáról is szólt, kitérve arra, hogy mostanra az mRNS-terápiát más fertőző kórokozók, illetve rák elleni vakcinák fejlesztésére is kiterjesztették, és egyre több alkalmazásban ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésére is tesztelik.

Karikó Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja megtartotta székfoglaló előadását kedden, a Pesti Vigadó dísztermében.

Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat, kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen. Karikó Katalint 2022-ben választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagjává.

Karikó Katalin Az mRNS terápiás alkalmazása címmel tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását, amelynek az MTA épületének felújítási munkálatai miatt a Pesti Vigadó díszterme adott otthont. A hallgatóság soraiban az akadémikusok és hozzátartozók mellett helyet foglalt Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József, az Akadémia korábbi elnökei is. Az eseményen külön köszöntötték Tóth Albert tanárt, aki a középiskolában elindította Karikó Katalint a pályáján.

A biokémikus, kutatóbiológus vetített prezentációval kísért előadásában felidézte a hírvivő RNS, az mRNS-kutatás legfontosabb mérföldköveit 1961-től, amikor az mRNS-t felfedezték, napjainkig.

Megemlékezett a kutatásokban nagy szerepet játszó tudósokról, többek között Kondorosi Éváról, Duda Ernőről, Kiss Tamásról, Pardi Norbertről, Elliot Barnathanról és David Langerről.

Ezt követően felvázolta, hogy milyen állomásai voltak tudományos pályájának, beszélt azokról a nehézségekről, amelyekkel meg kellett küzdenie a kutatómunka során és azokról a tudományos áttörésekről is, amelyek több évtized után eredményre vezettek. Felidézte a Covid-19 mRNS-vakcina kifejlesztésének mérföldköveit, és beszélt az mRNS-gyógyszerek előnyeiről a fehérje alapú gyógyszerekkel szemben.

A kidolgozott technológia további hasznosításáról is szólt, kitérve arra, hogy mostanra az mRNS-terápiát más fertőző kórokozók, illetve rák elleni vakcinák fejlesztésére is kiterjesztették, és egyre több alkalmazásban ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésére is tesztelik.

Karikó Katalin előadása végén köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a munkáját, közülük kiemelte egykori tanárait és családtagjait.

Az ünnepi esemény zárásaként Karikó Katalin átvette Lénárd Lászlótól az MTA tiszteleti tagságát igazoló oklevelet.

Az MTA szabályai szerint minden rendes és levelező tag köteles a megválasztása utáni egy éven belül székfoglalót tartani, de a külső és a tiszteleti tagok is megtarthatják a munkásságukat összefoglaló előadást.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump az utolsó órákban lefújta az Irán ellen tervezett Armageddont
Tudósítónktól

Donald Trump az utolsó órákban lefújta az Irán ellen tervezett Armageddont

Nem sokkal magyar idő szerint éjfél után, az utolsó pillanatban lefújta a „civilizáció pusztító” támadást Irán ellen az amerikai elnök. Donald Trump közölte, hogy két hetes tűzszünetben állapodtak meg Teheránnal. Ez idő alatt a hajózás is akadálymentessé válhat a Hormuzi-szorosban.

J. D. Vance élőben kapcsolta Donald Trumpot Budapesten: „imádom Viktort, nem engedte, hogy megtámadják az országát”

A magyar–amerikai barátság napja címmel nagyszabású rendezvényt tartottak az MTK Sportparkban. Az eseményen beszédet mond J. D. Vance amerikai alelnök és Orbán Viktor miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Nyakunkon a válság, szinte semmit se tehetünk

Nyakunkon a válság, szinte semmit se tehetünk

A Hormuzi-szoros lezárása és az iráni háború nyomán kibontakozó olajválság nemcsak az energiaellátást fenyegeti: a világgazdaság most először kerülhet komoly sokkba úgy, hogy a kormányok már eleve rekordméretű hiánnyal és adóssággal néznek szembe, ez alapvetően korlátozza a válságkezelés lehetőségeit. Mindeközben az olajársokk újabb lökést ad az inflációnak, azt pedig nem lehet orvosolni friss pénznek a gazdaságba történő bepumpálásával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×