Március 20-a hajnali 4:07:09-kor a Föld átlépte a tavaszpontot, vagyis ez a nap-éj egyenlőség napja: ma egyaránt 12-12 órás a sötét és a világos periódus, innentől kezdve a nappal mind nagyobb teret nyer - írja a 24.hu.
Mint írják, egy hónap múlva, vagyis április 20-án már 14 óra telik el a napkelte és a napnyugta között, végül a világosság június 20-án, a nyári napfordulón lesz a legtöbb, ekkor 16 órán keresztül láthatjuk a Napot.
A tavaszpont egy képzeletbeli "hely" bolygónk pályáján, az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontján. Képzeljünk el egy hatalmas gömböt, aminek Földünk a középpontja, majd vetítsük rá az Egyenlítőt, így kapjuk meg az égi egyenlítő vonalát. A Földről nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört, ez az ekliptika.
Utóbbi két helyen metszi az egyenlítőt: az egyik a tavaszpont, a másik az őszpont.
A nappalok és éjszakák napról-napra változó időtartamának oka a Föld forgástengelyének dőlése: a már említett ekliptika síkjához képest nagyjából 66,5, a merőlegeshez mérten 23,5 fok. A Nap körüli pályáján ezt végig megőrzi, ezért nagyon leegyszerűsítve a nyári időszakban az Északi-sark "bólint" kicsit jobban a Nap felé, télen pedig a déli. A Nap tehát azon a féltekén látható huzamosabb ideig a horizont felett, amelyik "felé néz".
Ám az évnek ezen a két napján, a tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség napján, amikor a Föld helyzete miatt a tengelyferdeség nem befolyásolja a napsugarak beesési szögét, a napsugarak derékszögben érik az egyenlítőt. Ennek köszönhető, hogy idén március 20-án 12 órát van világos és 12 órát sötét mindenhol a bolygón.
