Az extrém meleg február után az átlagosnál melegebb tavasz várható - írta Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az intézet honlapján megjelentetett elemzésében, hozzátéve: a melegedési tendencia tökéletesen beleillik az elmúlt 40 év intenzív melegedési trendjébe, és ez a változás várhatóan - növekvő szélsőségekkel - gyorsulni fog a jövőben.

Kovács Erik cikkében azt írta, az elmúlt 125 év legmelegebb éve volt 2023, és rekordmeleggel indult 2024 is.

Az idei február középhőmérséklete országos átlagban 8,2 Celsius-fok volt, ami 7,0 Celsius-fokkal lépte át az 1991 és 2020 közötti klímanormál átlagát. Ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult még elő - fogalmazott.

Hozzátette: az előzetes becslések szerint Európa nagy részén - az északi részek kivételével - a februári átlaghőmérséklet legalább 2 Celsius-fokkal volt magasabb a normálnál, sőt Közép- és Délkelet-Európa egyes részein 4-6 Celsius-foknál is nagyobb volt az eltérés, akárcsak Magyarországon.

Kiemelte, a klímaváltozás következtében az 1980-as évektől egyre melegebbek az egyes évszakok, és jelenleg "egyetlen klímaszimulációban sem látszik, hogy ez a melegedési tendencia a következő évtizedekben csillapodna vagy ellentétes irányba változna".

Idén a rekordenyhe februárt követően a március is hőmérsékleti csúcsokkal indult Európában - közölte.

Hozzátette: az ECMWF globális időjárási és éghajlati előrejelző modell legvalószínűbb szezonális előrejelzése szerint Európában - így Magyarországon is - az átlagosnál melegebb lesz a tavasz. Az idei tavasz Európa nagy részén várhatóan 1,8-3,3 Celsius-fokkal lesz melegebb az átlagosnál, csak Észak-Európa időjárása lehet az átlagosnál kissé hűvösebb.

A kutató cikkében arra is kitért, idén tavasszal az úgynevezett nyári napok száma - vagyis amikor a legmagasabb hőmérséklet eléri a 25 Celsius-fokot - az átlagosnál magasabb lehet, májusban pedig már kora nyári hőhullámokra is számítani lehet, 80 százalék feletti valószínűséggel.

Csapadék szempontjából az idén még az átlagnak megfelelő tavaszra lehet számítani,

jövőre viszont újabb száraz időszak kezdődhet Közép-Európában. Az Alpokban és a Kárpátokban - az átlagnál magasabb hőmérsékletek miatt - gyors hóolvadás valószínű, ami mindenképpen gyorsítani fogja a 2017 óta Nyugat-Európában megfigyelhető talajkiszáradást, s ez az energiaellátásnak sem kedvez. A Kárpát-medencében április lehet a három tavaszi hónap közül a legcsapadékosabb - írta a kutató.

Kovács Erik kiemelte azt is, hogy az idén rekord korán kezdődött egyes haszonnövények rügyfakadása és virágzása, egyes gyümölcsök esetében 30 nap volt az eltolódás. Ezért március-áprilisban jóval nagyobb az esélye a tavaszi elfagyásnak, mint amekkora az 1970 és 2000 közötti időszakban volt.