A HUN-REN ÖK tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara egy új-kaledóniai és egy brit kutatóval közösen, a lakosság által gyűjtött adatok felhasználásával (Citizen Science módszer) elsőként vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, valamint a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását – áll a kutatóközpont közleményében.

A kutatás rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák az embert fertőzni képes (zoonotikus) kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is. Az eredményeket bemutató tanulmány a Mammal Review tudományos folyóiratban jelent meg.

Mint azt a kutatók kifejtik, a háziállatok, leginkább a vadon élő állatokkal és az emberekkel való szoros, közvetlen és közvetett kapcsolataik miatt alkalmasak arra, hogy zoonotikus fertőzések közvetítőiként működjenek. A házi macskák jelentős ragadozói a kistestű vadállatoknak, például rágcsálóknak, denevéreknek és madaraknak, amelyek fertőzéshordozók lehetnek, ennek ellenére egyre több az arra utaló bizonyíték, hogy az emberre is veszélyes betegségek megjelenésében játszott szerepük nem eléggé ismert.

A tanulmányban a kutatók elsőként vizsgálták a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, valamint a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását.

Munkájuk során az iNaturalist nevű Citizen Science platform adatait használták fel. A Citizen Science módszer azt jelenti, hogy a lakosság egy online rendszerbe, különböző témákban feltöltheti egyéni megfigyeléseit képes vagy videós formában, vagy különböző mintákat küldhet be, esetleg kérdőíveket tölthet ki. A kutatók ezeket az adatokat számos tudományágban, többek közt az ökológiában, a konzervációbiológiában, az invázióbiológiában vagy a köz- és állategészségügyi kutatásokban tudják hasznosítani.

A tanulmány szerint világszerte elterjedt és megfigyelhető, hogy a házi macskák denevéreket zsákmányolnak, de Európában és Észak-Amerikában – feltehetően a lakossági megfigyeléseket gyűjtő platformok népszerűsége miatt – gyakrabban jelentik ezeket. Számos megfigyelés védett és veszélyeztetett denevérfajokra vonatkozik, amely feltételezhetően természetvédelmi problémára utal, leginkább olyan területeken, ahol jelentős a védett fajok száma. Ilyen Magyarország is, ahol mindegyik denevérfaj természetvédelemi oltalom alatt áll. A macskák által zsákmányolt különböző denevérfajok embert fertőzni képes betegségek ismert gazdái is lehetnek, erre példa az afrikai szelindekdenevér-faj, a Mops pumilus, amely a nemrégiben leírt bombali Ebola-vírus gazdája. Európában, beleértve Magyarországot is,

jelentős lehet a denevérek macskák általi elejtése, amely akár a veszettség terjedéséhez is hozzájárulhat.

A tanulmány rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák az embert fertőzni képes kórokozók potenciális forrásai, és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is, kritikus szerepüket mégis gyakran alábecsülik. A kutatók kiemelik, hogy a házi macskák jelentős köz- és állategészségügyi veszélyforrást jelenthetnek bizonyos körülmények között. Hangsúlyozzák, hogy a legjobban úgy lehet védekezni a kórokozók ellen, ha a macskákat a gazdáik nem engedik ki a szabadba, ugyanis ezzel kiküszöbölhető a vadon élő állatokkal való találkozásuk. Továbbá javasolják, hogy ha a háziállatokon betegségre utaló jelek mutatkoznak, azonnal forduljanak a gazdák állatorvoshoz.

A tanulmány végén a kutatók részletes útmutatóval szolgálnak a lakossági adatszolgáltatás lehetőségeinek fejlesztéséről annak érdekében, hogy adataik később felhasználhatók legyenek az állat- és közegészségügyi kutatásokra fókuszáló tudományos projektekben.