A régészek 2021-ben találtak egy kéz alakú, bronz amulettet az északkelet-spanyolországi Navarra régióban, amelyen egy olyan felirat díszelgett, amely egyik, napjainkban használt nyelvvel sem egyezett. A 2100 éves amulettbe faragott feliratról most kiderült, hogy rokon a baszk nyelvvel, és ritka példája lehet egy több mint 5000 évvel ezelőtt Európában beszélt ősi nyelvnek – írja a 24.hu a Live Science cikkére hivatkozva.

Az Antiquity folyóiratban közzétett új tanulmányban a kutatók felfedték, hogy a felirat a legrégebbi és leghosszabb, amit valaha is találtak egy vaszkón nyelvből, amely egy, a modern baszk nyelvet is magában foglaló nyelvcsoport. Az eddig ismert szövegek a nyelvből főleg érméken voltak megtalálhatók. Az amuletten látható felirat első szava, amely a latin ábécét használja, a sorioneku, ami nagyon hasonlít a zorioneko baszk szóhoz, amelynek jelentése: jó szerencsét.

Míg a feliratnak csupán az első szavát sikerült megfejteni, a kutatók legalább öt szót azonosítottak, amelyek összesen 18 karaktert tettek ki a kéz formájú amulett tenyerén. A kutatók szerint a kéz alakú amulettnek rituális funkciója lehetett, úgymond isteneknek szánt ajándék. De az is lehet, hogy célja a szerencse elhozása volt.ű

A leletek arra utalnak, hogy a település már a Kr. e. első évezredtől létezett, egészen a Kr. e. első századig, amikor is leégett a szertori háború alatt. A latin betűk használata azt mutatja, hogy a rómaiak jelen voltak a területen, amikor az amulett készült.

A baszk az egyetlen fennmaradt, rejtélyes múlttal rendelkező vaszkón eredetű nyelv. Bár az eredete nem tisztázott, a nyelvészek úgy gondolják, hogy az Ibériai-félsziget északkeleti részén beszélt ősi nyelvekből származik. A baszkot kivéve a legtöbb modern európai nyelv az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik. A baszkot a nyelvészek elszigeteltnek tartják, mivel nem hasonlít a többi beszélt nyelvhez. A szakértők között vita van abban, hogy az indoeurópai szavak vagy a vaszkón nyelvek voltak jelen előbb Európában, és melyik melyikből táplálkozott.