Infostart.hu
eur:
364.29
usd:
317.19
bux:
152753.74
2026. szeptember 18. péntek Diána
Nyitókép: Pixabay

Tengeri szivacsokból vontak le következtetéseket a globális felmelegedéssel kapcsolatban

Gyorsabb a globális felmelegedés, és hosszabb ideje tart, mint azt a tudosók gondolták - állítják ausztrál kutatók.

Az ausztrál tudósok által vezetett kutatás a Ceratoporella nicholsoni tengeri szivacsok kalcium-karbonát csontvázában megőrződött óceáni hőmérsékleti adatokat elemezte.

A Nature Climate Change folyóiratban publikált eredményeik szerint az iparosodás korának felmelegedése az 1860-as évek közepén kezdődött, ami megfelel a történelmi feljegyzéseknek, ugyanakkor több mint 70 évvel korábbi, mint amit a hajókról mért tengerfelszíni hőmérsékleti adatok sugalltak.

Malcolm McCulloch, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem professzora szerint a globális felmelegedést mintegy 0,5 Celsius fokkal alábecsülték, ami azt jelenti, hogy közelebb vagyunk a 2015-ös párizsi megállapodásban meghatározott, az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius fokos felmelegedésben meghatározott limithez, mint korábban gondolták.

McCulloch közleményében rámutatott, hogy míg ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete 2020-ig 1,2 Celsius fokos felmelegedést becsült, a hőmérséklet valójában már 1,7 Celsius fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest.

"Ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi arányban folytatódik, a globális átlaghőmérséklet növekedése a 2020-as évek végére biztosan meghaladja majd a 2 Celsius fokot, és 2050-re a 2,5 Celsius fokot is az iparosodás előtti időszakhoz képest" - hangsúlyozta a tudós.

A professzor szerint további aggodalomra ad okot, hogy kutatásuk szerint a szárazföldi felmelegedés is gyorsabban zajlik, és 2050-re a szárazföldön az átlaghőmérséklet várhatóan mintegy 4 Celsius fokkal lesz magasabb az iparosodás előtti szintnél.

McCulloch kiemelte, hogy a legnagyobb feladat jelenleg, hogy a globális felmelegedés mértékét legfeljebb 2 Celsius foknál megállítsák, de ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030 elejére, de legkésőbb 2040-re a felére kell csökkenteni.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. szeptember 17. 06:39
2026. szeptember 16. 10:34
×
×