Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a beszélgetés elején felidézte: a Mol Nyrt. tavaly 35 évre nyerte el a hulladékgazdálkodási koncessziót, így leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi már a szolgáltatást idén nyár óta.

Közölte: az új hulladékgazdálkodási rendszerben új italcsomagolásvisszaváltási-rendszer lesz Magyarországon, így visszaválthatók lesznek a műanyag és üveg palackok, valamint a fém italos dobozok.

Világi Oszkár ismertette: 2024-től a boltoknál található visszaváltási pontra, a REpontra lehet majd visszavinni azokat a palackokat, amelyek rendelkeznek visszaváltási logóval, illetve a korábbi csomagoláson találhatóhoz képest új vonalkóddal.

Kitért ugyanakkor arra, hogy a jogszabály által biztosított átmeneti időszakban,

2024. június 30-ig a még jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott italcsomagolások továbbra is a boltok polcain maradhatnak,

ezek pedig nem lesznek visszaválthatók a REpontokon.

Minden, logóval ellátott műanyag- és üvegpalackban, fémdobozban forgalmazott italtermék értékesítésekor palackonként, egységesen 50 forint visszaváltási díjat fizet januártól a vásárló, amit akkor kap vissza, ha az üres palackot visszaváltja az automatánál. A visszatérítés történhet boltban levásárolható vagy készpénzre váltható utalvány, illetve – várhatóan áprilistól – egy telefonos applikáción keresztüli banki átutalás formájában, de arra is lesz lehetőség, hogy jótékonysági célra ajánlják fel a betétdíjat – mondta.

Világi Oszkár felhívta a figyelmet arra, hogy a visszaváltó-automaták akkor tudják jól beazonosítani a palackot, ha az sértetlen, vonalkódja olvasható a gép számára, ezért például nem tanácsos összegyűrni a csomagolást.

Áder János kérdésére a szakember beszámolt arról is, hogy a visszaváltást kötelezően gépi úton kell biztosítani a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező olyan üzleteknek, amelyek forgalmának döntő része élelmiszerértékesítésből származik. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a rendszerhez önkéntes alapon a kisebb eladótérrel rendelkező üzletek is csatlakozhatnak gépi visszaváltóként, amennyiben az automata visszaváltó berendezés üzemeltetésére vonatkozó feltételeket elfogadják.

Ennek köszönhetően induláskor 1500-2000, majd a partnerek fokozatos csatlakozásával a tervek szerint akár 4-5 ezer boltban lesznek visszaváltó automaták.

Az üzletek kézi visszaváltó pontként is csatlakozhatnak a rendszerhez, amennyiben a visszaváltást kézi úton, mobil alkalmazás támogatásával kívánják biztosítani, hiszen – hívta fel a figyelmet –

a cél az, hogy három éven belül elérjék a műanyag, az üveg palackok és a fém italos dobozok 90 százalékos újrahasznosítását.

Világi Oszkár utalt arra, hogy Szlovákiában már egy ideje hasonlóképpen gyűjtik vissza az italos dobozokat, és ott elérték, hogy tíz palackból, dobozból nyolcat visszaváltanak az emberek, a csomagolóanyagokat pedig így újra feldolgozzák.

A vezérigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy társaságuk legalább 180 milliárd forintos beruházást hajt végre az új hulladékgazdálkodási rendszer működtetése során, és várhatóan a koncessziós időszak feléig több lesz az összkiadásuk, mint az összbevételük.

A volt államfő kitért arra, hogy a Magyarországon keletkező évi csaknem 4,5 millió tonna települési hulladék mindössze egyharmadát hasznosítják ma újra, a Mol viszont azt akarja elérni, hogy a hulladékok túlnyomó részét ipari vagy energetikai célra hasznosítsák.

Ennek kapcsán Világi Oszkár azt mondta, a végső cél, hogy az országban keletkező összes hulladékmennyiségnek csak tizede kerüljön a lerakókba, jelentős része pedig legyen újra feldolgozva.

Világi Oszkár beszélt arról is, hogy az országban elsőként Kaposváron indult el a használt sütőolaj háznál történő begyűjtése, a társaság célja pedig az, hogy az országban elhasznált étolaj nagy részét is e módon gyűjtsék vissza, és hasznosítsák bioüzemanyagként.

Kitért arra is, hogy a ledarált gumiabroncsok akár aszfaltban születhetnek újjá, az okostelefonokból, akkumulátorokból pedig fontos, újra felhasználható fémeket nyerhetnek ki.

Világi Oszkár ismertette, hogy a Mol lítiumkitermelési próbaprojektet is indít. A tervek szerint Pusztaföldváron a szénhidrogén-kitermelésnél jelenleg is felszínre hozott vizet fogják hasznosítani, hiszen az alkálifémet számos területen – például akkumulátorgyártásban - is fel lehet használni – közölte.