A megmunkált fából készült építményt valószínűleg egy mocsárvidéken átvezető, magasított nyomvonalnak – vagy egy mocsárvidék közepén lévő emelt platformnak – építették, talán egy vadászbázis vagy húsfeldolgozó hely részeként – írja a Blikk az The Independentre hivatkozva.

Az építményt Zambia északi részén, vízzel elöntött talajban tárták fel, és legalább kétszer olyan régi, mint bármely más ismert, ember alkotta építmény. A felfedezés – amiről a Liverpooli Egyetem híroldalán számoltak be a kutatók – valószínűleg megváltoztatja a régészek elképzeléseit a korai emberi technológia és a kognitív képességek fejlődéséről.

Mint olvasható, a fából készült, megemelt nyomvonal, vagy platform csak egy kis része volt a Kalambo folyó déli partján található őskori emberi jelenlétnek. Mindössze néhány száz méterre a folyó folyásirányában találták meg a világ két leglátványosabb természeti csodájától – a 235 méter magas Viktória-vízeséstől és egy 300 méter mély kanyontól – felfelé.

A brit napilap beszámolója alapján valószínű, hogy a vízesés és a szokatlanul változatos helyi domborzati viszonyok közvetve felelősek azért, hogy a korai emberi vadászó-gyűjtögetők, köztük a világ első „építőmérnökei” és ácsmesterei a területhez vonzódtak.

A régészek eddig a faszerkezet két részét találták meg, mindkettőt az „őskori ácsok” alakították át.

A fatörzset kivágták, majd úgy alakították ki, hogy mindkét végén elvékonyodjon. Ezután egy 13 cm-es, U alakú bevágást véstek az oldalába. Ezt követően vízszintesen ráhelyezték a fatörzs tetejére, amit úgy faragtak meg, hogy a felső 20 cm-es része pontosan illeszkedjen a vízszintes fatörzs U alakú bevágásába. A módosított faanyagot ilyen módon gyakorlatilag rögzítették a fatörzs tetején, biztosítva, hogy a nyomvonal vagy a platform mintegy 20 cm-rel a mocsár felett maradjon.

A régészek különböző vágó-, aprító- és kaparóeszközöket is feltártak, amik mind kőből készültek, valamint egy lehetséges tűzhelyet a főzéshez. Az itt élő őskori emberek a Homo heidelbergensis nevű, mára kihalt faj tagjai voltak. Ez a faj ekkor már Afrika, Nyugat-Ázsia és Európa nagy részét benépesítette, és 600–300 ezer évvel ezelőtt élte fejlődése virágkorát. Körülbelül 300 ezer évvel ezelőtt azonban a H. heidelbergensis kihalt, valószínűleg az újabb, még fejlettebb emberi fajok, nevezetesen a neandervölgyiek és mi magunk (Homo sapiens) konkurenciája miatt – olvasható egyebek mellett.