A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kifejezetten a fiatal, tehetséges kutatók anyagi támogatására, a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére létesült. A 26 éve fennálló ösztöndíj az elmúlt negyedszázadban hazánk egyik legrangosabb kutatói elismerésévé és támogatásává vált. „Bolyaisnak” lenni presztízs. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja az elmúlt több mint negyedszázadban képes volt folyamatosan megújulni – olvasható az MTA sajtóközleményében.

Mint írják, az Akadémia mindig arra törekedett, hogy az ösztöndíjat a változó kutatói igényekhez igazítsa. Tavaly a legfontosabb változás az volt, hogy 2022 januárjától az ösztöndíj összege az addigi 124 500 forintról 250 000 forintra emelkedett. Az idei újdonság pedig, hogy a pályázati korhatárnál bevezették a gyermekek után adható korkedvezményt.

A Bolyai-ösztöndíj iránti érdeklődést jelzi, hogy 2023-ban majdnem százzal többen nyújtottak be érvényes pályázatot, mint 2022-ben, amikor az érvényesen pályázók száma 740 volt. Az idén támogatást elnyert 156 pályázó között majdnem azonos számban találhatók a három nagy tudományterület képviselői.

A legtöbben, 55-en a matematikai és természettudományok művelői közül kerülnek ki. Az élettudományokkal foglalkozó kutatók száma 53, a bölcsészet- és társadalomtudományok területén dolgozóké pedig 48.

Az idei pályázók 40,5 százaléka nő, közülük 57-en kapnak támogatást, arányuk az ösztöndíjat elnyertek között 36 százalék. Tavaly a pályázók valamivel több mint egyharmada volt nő. Akkor az eredményesen pályázó 153 kutató között a pályázókhoz hasonló egyharmados arányban – 51 fővel – képviseltették magukat a kutatónők. Ez az arány jól mutatja, hogy

a fiatal magyar tudományos életben komoly rangja és hangsúlya van a női jelenlétnek.

Az ösztöndíjat elnyert 156 kutató közel egyharmada (50 ösztöndíjas) elmúlt 40 éves, 63 kutató pedig 36 év feletti. Ez azt jelenti, hogy az egyéni kutatók jelentős részének szakmai elismerése és anyagi támogatása sok esetben már a hozzátartozók háttérmunkájának elismerését és családok, gyermekek támogatását is jelenti – vagy épp hozzásegít ahhoz az anyagi biztonsághoz, amelyben a párok gyermeket vállalhatnak.

A Magyar Tudományos Akadémia Székházában szeptember 19-én rendezett Bolyai-napon a hagyományoknak megfelelően Freund Tamás, az Akadémiai elnöke és Tulassay Tivadar, a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke köszöntötték a fiatal kutatókat. Köszöntőiket az idei nyertes pályázóknak kiállított oklevelek átadása követte. A 2023-ban Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat kapott kutatók névsora itt tekinthető meg.

A Bolyai-nap része a Bolyai-ösztöndíjas kutatói évüket záró kiváló kutatóknak járó Bolyai-plakettek és Bolyai-emléklapok átadása is. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2001 óta adományoz Bolyai-emléklapot a támogatási időszakról szóló záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasoknak. Közülük 14-en, a „kiválók legkiválóbbjai” pedig MTA Bolyai-plakett kitüntetésben is részesülnek. A 2023-ban Bolyai-plakettel kitüntetett kiváló kutatók névsora ide kattintva tekinthető meg.

A kitüntetések átadása után a három tudományterület egy-egy Bolyai-plakettet kapott képviselőjének előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Csontné Kiricsi Mónika Dávid és Góliát: fém nanorészecskék a tumorbiológiában, Gosztolya Gábor A beszéd nemverbális tartalmának automatikus elemzése, Tarbay János pedig Késő bronzkori kincsek a Dunakanyarból: tárgybiográfia, szelekció, modellek címmel számolt be kutatási eredményeiről.

Az ünnepséget Erdei Anna, az Akadémia főtitkárhelyettesének zárszója zárta.

További részletek az mta.hu-n.