Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
One woman who is stressed or in pain from depression, anxiety or headache related health issues
Nyitókép: 5m3photos/Getty Images

Ijesztő méreteket ölt a hosszú Covid Európában

Közel 36 millió embernek okozhattak krónikus egészségügyi problémákat a koronavírus-járvány hosszú távú következményei, vagyis a „hosszú Covid” tünetegyüttes Európában – közölte Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója kedden Koppenhágában tartott sajtótájékoztatóján.

Elmondása szerint a koronavírus (SARS-CoV-2) okozta járvány hosszú távú hatásai továbbra is összetett kórképet alkotnak, „amelyről még mindig nagyon keveset tudunk, és nyilvánvaló vakfoltot jelentenek a járvánnyal kapcsolatos tudásunkban”.

„Amennyiben nem fejlesztünk ki átfogó diagnosztikát és kezelést az úgynevezett hosszú Covid tünetegyüttesre, soha nem fogunk igazán felépülni a világjárványból” – hangsúlyozta a belga szakember, hozzátéve, hogy az idősebb felnőtteknek, az alapbetegségben szenvedőknek és a legyengült immunrendszerrel rendelkezőknek továbbra is be kell oltatniuk magukat.

Míg a legtöbb ember néhány hét után felépül a koronavírus okozta betegségből,

mások folyamatos fáradtságról, légszomjról, illetve úgynevezett „brain fog” jelenségről számoltak be,

amikor az agy úgy eltompul, mintha köd ereszkedne rá, akadályozva a tiszta gondolkodást. Mindezek a szóban forgó tünetegyütteshez tartoznak.

A WHO európai régiója Írországtól Üzbegisztánig 53 országot foglal magában, amelyekben több mint 900 millió ember él. „A Washingtoni Egyetem kutatási statisztikái szerint a régió lakosainak körülbelül egy százaléka tapasztalta a hosszú Covid tünetegyüttes mellékhatásait az elmúlt három évben” – hangsúlyozta Kluge.

A WHO májusban közölte, hogy a koronavírus immár nem minősül globális vészhelyzetnek. Erre a bejelentésre több mint három évvel azután került sor, hogy a szervezet nemzetközi válsághelyzetet hirdetett a koronavírus-világjárvány miatt. Azt is közölte azonban: ez nem jelenti azt, hogy a járvány véget ért, és figyelmeztetett arra, hogy a közelmúltban Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten is megemelkedett a megbetegedések száma.

Európában „a koronavírus-járvány ráerősített a különféle betegségek, köztük a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegségek járványszerű terjedésére, amelyek a halálozások 75 százalékáért felelősek”

– mutatott rá Hans Kluge.

„Az ilyen alapbetegségben szenvedők sokkal inkább ki voltak és továbbra is ki vannak téve a koronavírus különféle variánsainak” – tette hozzá a WHO európai regionális igazgatója.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×