Infostart.hu
eur:
385.71
usd:
331.28
bux:
119252.25
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: PIxabay

Meglepő dolgokat fedeztek fel a XIX. századi festményeken

A dán sörfőzdéknek is köze van a dologhoz.

A XIX. századi dán festők alkotásait vizsgáló kutatók élesztő és gabonák nyomait fedezték fel a képeken, ami a szakemberek szerint arra utal, hogy a mesterek a vásznak alapozásához a sörfőzdék melléktermékeit használhatták fel.

A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, Cecil Krarup Andersen restaurátor elmondta, hogy eredetileg állatmaradványokból származó ragasztót kerestek, és meglepte őket, amit találtak: a festők a sörkészítés melléktermékeit kenték fel a vásznaikra az alapozáshoz.

Az alapozás, amely segíti a festék jobb megtapadását a felületen, ma általában fehér gesso alapozópasztával történik.

A kutatók a dán festészet első mesterei között emlegetett Christoffer Wilhelm Eckersberg és Christen Schiellerup Kobke képeit vizsgálták a tanulmányban. A vásznak elemzéséhez a korábbi konzerválás során eltávolított keskeny vászoncsíkokat használtak fel.

Fabiana Di Gianvincenzo, a tanulmány vezető szerzője, a szlovéniai Ljubljanai Egyetem kutatója elmondta, hogy eredményeik szerint a megvizsgált tíz festményből hétnél élesztő-, búza-, rozs- és árpafehérjék keverékének nyomát találták meg, a dán sör néhány fontos hozzávalóját.

Mivel a sör értékes portéka volt akkoriban, valószínűleg a helyi sörfőzdékből szerezték be a vásznak alapozásához a maradék cefrét - állapították meg a kutatók.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×