Központi csillagunk mágneses tere periodikus erősödést és gyengülést mutat: a mágneses tér megerősődése miatt 11 évente sokkal több sötétebb terület jelenik meg Napunk látszó felszínén – kezdte Kiss László a napkitöréseket magyarázva. Ilyenkor tulajdonképpen annyi történik, hogy a mágneses tér fluxuscsövei, erővonalai összesűrűsödnek és „kipukkannak” a Nap felszínéről, ami során a mágneses tér energiája „elszipkázza” a hőenergiát, ezért aztán hidegebb – ebből következően sötétebb – lesz maga a csillag felszíne. Így alakulnak ki a napfoltok. Napkitörésről pedig akkor beszélünk, ha a kiegyensúlyozatlan mágneses erők hatására a napkorona anyagának (plazmának) egy része kidobódik.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója elmondása szerint jelenleg a 2025-re előrejelzett, következő naptevékenységi maximum felé tartunk, emiatt egyre több és több folt jelenik meg a Nap felszínén.
Az elmúlt egy-két napban az AR, éppen aktív régióban megjelent 3310-es, 3311-es napfoltcsoportok felülete nagy sebességgel növekszik, amivel kapcsolatosan a szakértő megjegyezte: több hírforrás is beszámolt arról, hogy adott esetben egy nagy energiájú, úgymond X kategóriás fler robbanhat ki a foltok térségében. Miután ezek a nagyobb napfoltcsoportok a korong közepén találhatók, Kiss László szerint nem elképzelhetetlen, hogy ha most kirobbannának, akkor a fénysebességnél jóval lassabban, 800-1000 km/másodperccel kirepülő gázfelhő a Földet is eltalálná, mágneses viharokat okozva, adott esetben a földi technológiai civilizációt is erőteljesen befolyásolva. (A robbanás nyolc perccel később válna láthatóvá.)
„Szurkoljunk annak, hogy ha lesz is ilyen X kategóriás fler, az nem Föld felé fog irányulni!
– emelte ki Kiss László. Mint magyarázta, amikor egy napkitöréssel kidobódott plazmafelhő eléri a térségünk, akkor a Föld mágneses tere kölcsönhatásba kerül a töltött részecskékkel, és maga is beleremeg a külső nyomásba; márpedig a mágneses térnek a változásai elektromos áramot gerjesztenek, ami miatt valóban kiéghetnek a biztosítékok, adott esetben több millió ember áramszolgáltatás nélkül maradhat, de a GPS-műholdakat is megzavarhatja, ellehetetlenítve a helymeghatározást elősegítő jelek pontosságát, amik ahhoz kellenek, hogy tudjuk, az út jobb vagy bal szélén megyünk.
Vagyis nagyon sokféle hatása lehet az űridőjárásnak a földi életünkre, mind biológiai, mind technikai civilizációs szempontból, ezért arra oda kell figyelni – zárta gondolatait a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
