Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nyitókép: Getty Images/ Thanasis Zovoilis

Kiszámolták, meddig tolható ki az emberélet hossza

Régóta foglalkoztatja az emberiséget az a kérdés, hogy van-e felső határa az emberi élettartamnak – egy új, statisztikai módszerekkel végzett vizsgálat szerint, ha van is, még messze vagyunk attól, hogy elérjük, bőven van még növekedési lehetőség.

Az eddig ismert legidősebb ember, Jeanne Calment 1997-ben halt meg, 122 évesen – bár életkorát egyesek megkérdőjelezik, jelenleg az ő példája is jelzi, milyen sokáig is élhet az ember.

A Hvg.hu cikke szerint amerikai kutatók úgy vélik, hamarosan újabb rekord jöhet. Statisztikai módszerekkel vizsgálódtak ugyanis abból kiindulva, hogy az elmúlt évszázadok során folyamatosan nőtt a várható élettartam. A világ 19, iparosodott országában élő, 50 és 100 év közötti ember adatait vizsgálták.

A Plos One folyóiratban közölt eredmények szerint az 1950 előtt született emberek közül néhányan már a következő években jó eséllyel megdöntik a rekordot. Ha politikai és gazdasági tényezők nem gátolják őket ebben, akkor már az 1930-as években születetteknek is komoly esélyük van erre.

A kutatók szerint legnagyobb eséllyel a japán nők egyike dönt majd először rekordot, hiszen közülük már most is többen közel járnak ahhoz.

Természetesen a kutatók azt nem állítják, hogy az életkor a végtelenségig növelhető, a statisztikailag régóta növekvő tendenciának egyszer vége szakadhat. De szerintük ettől még messze állunk, és a következő évtizedekben jóval tovább élhetnek majd az emberek, mint ahogy azt az elmúlt évtizedek alapján gondoljuk.

A magyar híroldal megjegyzi, hogy egy 2021-ben publikált tanulmány 150 évre becsülte az emberi test maximális élettartamát, de annál orvosbiológiai szempontokat vett alapul, míg a mostani statisztikai tendenciákat vizsgált.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×