Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Getty Images/ Thanasis Zovoilis

Kiszámolták, meddig tolható ki az emberélet hossza

Régóta foglalkoztatja az emberiséget az a kérdés, hogy van-e felső határa az emberi élettartamnak – egy új, statisztikai módszerekkel végzett vizsgálat szerint, ha van is, még messze vagyunk attól, hogy elérjük, bőven van még növekedési lehetőség.

Az eddig ismert legidősebb ember, Jeanne Calment 1997-ben halt meg, 122 évesen – bár életkorát egyesek megkérdőjelezik, jelenleg az ő példája is jelzi, milyen sokáig is élhet az ember.

A Hvg.hu cikke szerint amerikai kutatók úgy vélik, hamarosan újabb rekord jöhet. Statisztikai módszerekkel vizsgálódtak ugyanis abból kiindulva, hogy az elmúlt évszázadok során folyamatosan nőtt a várható élettartam. A világ 19, iparosodott országában élő, 50 és 100 év közötti ember adatait vizsgálták.

A Plos One folyóiratban közölt eredmények szerint az 1950 előtt született emberek közül néhányan már a következő években jó eséllyel megdöntik a rekordot. Ha politikai és gazdasági tényezők nem gátolják őket ebben, akkor már az 1930-as években születetteknek is komoly esélyük van erre.

A kutatók szerint legnagyobb eséllyel a japán nők egyike dönt majd először rekordot, hiszen közülük már most is többen közel járnak ahhoz.

Természetesen a kutatók azt nem állítják, hogy az életkor a végtelenségig növelhető, a statisztikailag régóta növekvő tendenciának egyszer vége szakadhat. De szerintük ettől még messze állunk, és a következő évtizedekben jóval tovább élhetnek majd az emberek, mint ahogy azt az elmúlt évtizedek alapján gondoljuk.

A magyar híroldal megjegyzi, hogy egy 2021-ben publikált tanulmány 150 évre becsülte az emberi test maximális élettartamát, de annál orvosbiológiai szempontokat vett alapul, míg a mostani statisztikai tendenciákat vizsgált.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×