Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Welding robots movement in a car factory
Nyitókép: WangAnQi/Getty Images

Elektromos autókban köszönhetnek vissza magyar műegyetemisták fejlesztései

A Robert Bosch Kft. olyan járműipari tesztlaborral segíti a fiatalok kutatás-fejlesztési munkáját, amely évente száznál is több mérnök(jelölt)nek ad feladatot, cserébe ők tapasztalatot és nevet is szereznek közben.

Elektromos hajtásláncok kutatás-fejlesztéséért egy új, innovatív járműtechnológiai kompetenciaközpontot adtak át Budapesten a Műegyetem és a Robert Bosch Kft. együttműködésével.

"A járműipari tesztlabor célja az elektromos hajtásláncok új generációjához kapcsolódó kutatás-fejlesztés, feladata a működés modellezése, a végeredmény az lesz, hogy az elektromos járművek működését még jobban tudjuk optimalizálni" – mondta az InfoRádióban Kemler András, a budapesti Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephelyműködéséért felelős ügyvezető igazgatója.

Az együttműködésben közösen építettek fel egy olyan teret, amelyben egy komoly labor segíti az elektromos hajtásrendszer részegységeinek tesztjét, ugyanakkor rendszerként, autóba építve is tudják tesztelni a hajtásláncokat.

"Ez kiegészül egy olyan kollaborációs, illetve oktatótérrel, amelyben kutatócsapatok tudnak együttműködni. Ebbe mi bevisszük a tudásunkat, ahogy ez a labor és az iroda kialakításakor is történt" – ecsetelte Kemler András.

A vállalat emellett szakembereket is "bevisz" a rendszerbe,

akik együtt dolgoznak kutatócsapatokban a műegyetemistákkal, így "tantárgyakat is lehet optimalizálni". Kerülnek a rendszerbe továbbá ipari feladatok és mentorok is, akik segítenek a hallgatóknak feladatok megoldásában.

Az együttműködésbe évente 60-80 hallgató kapcsolódhat be valamilyen egyetemi kutatócsapat részeként egy-egy feladatba, emellett 50-60 oktató, illetve aktív, már kutató ember is részt tud venni a tevékenységekben.

"A remény az, hogy az itteni munka a gyakorlatban is hasznosulni fog, ugyanis az autóiparban azért úgy számolunk, hogy azok a kutatások, amelyeket most elkezdünk, 3-4-5 év múlva beérnek. A technológiák ennyi idő múlva lehetnek az utcákon az autókban" – tette világossá Kemler András.

Az európai autóipar dilemmáiról hallhat bővebben az alábbi Aréna-interjúban:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×