Infostart.hu
eur:
385.91
usd:
331.74
bux:
120558.35
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: NASA

Tragédia történhet az űrben: ezért kell keményen fellépni az űrszeméttel szemben

Már nem lehet elbagatellizálni az űrszemét jelentette veszélyt: globális megállapodásra van szükség.

A műholdak gyártói és üzemeltetői kerülhetnek célkeresztbe, ha valóban sikerül tető alá hozni egy megállapodást: a cél az lenne, hogy aki valamit az űrbe juttat, az hozza is le azt akkor, amikor már nem üzemképes.

A felhívást az űr- és tengerkutatás prominens képviselői tették azt követően, hogy a tengerek védelmében sikerült hasonló megállapodásra jutni március elején - írja a The Guardian.

"Ha túl lassan cselekszünk, az hatalmas zűrzavart fog okozni. Most még megvan a lehetőségünk arra, hogy időben lépjünk, de az óra ketyeg" - mondta Imogen Napper, a Plymouthi Egyetem Nemzetközi Tengeri Szemétkutató Egységének tengerkutatója.

Körülbelül 9000 műhold kering a Föld körül, de

2030-ra ez a szám valószínűleg meghaladja a 60 ezret.

A tendencia nagyrészt a kis műholdak megakonstellációi felé való elmozdulás eredménye. Az Elon Musk által vezetett SpaceX több mint 3000 Starlink műholdat bocsátott már a legzsúfoltabb alacsony Föld körüli pályára, ez a szám 2026-ra eléri a 12 ezret is.

Forrás: NASA
Emberi eszközök maradványai és a természetben előforduló mikrometorok milliói keringenek a Föld környezetében az űrben, átlagosan 10 km/s (22 000 mph) hipersebességgel. Ez az "űrszemét" űrhajókkal és műholdakkal ütközve súlyos károkat vagy katasztrofális meghibásodást okozhat. Egy ilyen baleset életveszélyes kockázatot jelenthetnek az űrben az ISS-en kívüli tevékenységet végző űrhajósok számára is. (Forrás: NASA)

A világűr hatalmas, a legtöbb műhold azonban ezen az alacsony pályán mozog, kevesebb mint 1000 km magasságban. A teljesen működőképes eszközök mellett ez a terület tele van már meghibásodott eszközökkel, korábbi ütközésekből származó veszélyes törmelékkel és elhasznált rakétaalkatrészekkel. Becslések szerint 100 tonnányi régi műhold nem követhető darabja van már itt.

A szemét nagy része évtizedek óta az űrben van: januárban egy régi szovjet rakétatest egy halott orosz kémműhold mellett száguldott el,

méterekkel kerülve csak el az ütközést, ami több ezer darabra szakította volna őket.

Az egyik félelmetes forgatókönyv az Envisattal, az Európai Űrügynökség legnagyobb földmegfigyelő műholdjával való ütközés.

Az űrszemét felhalmozódása használhatatlanná teheti a kulcsfontosságú pályákat.

Napper szerint minden olyan országot, amely használja vagy használni kívánja a világűrt, be kell vonni a szerződés kidolgozásáról szóló tárgyalásokba. Egyértelművé kell tenni, hogy a műholdak gyártóinak és felhasználóinak felelősséget kell vállalniuk a régi műholdak pályáról való eltávolításáért és az ütközésekből származó törmelékek eltakarításáért, a végrehajtás pedig bírságokat és egyéb ösztönzőket is magában foglalhat.

"Ha a műanyagszennyezés megfékezésére már egy évtizeddel ezelőtt beavatkozást kezdeményeztek volna, akkor talán a felére csökkent volna az óceánban ma jelen lévő műanyagok mennyisége" - írják Napper és kollégái.

A tárgyalás ugyanakkor feltehetően nem lesz egyszerű, mivel

geopolitikai ellenfeleknek kellene megállapodásra jutniuk.

Fontos, hogy minél több ország belépjen egy ilyen egyezménybe, a nagyobb államok pedig példát mutathatnak a többieknek.

(A nyitóképen: űrszemét által okozott sérülés a Nemzetközi Űrállomás Zvezda szervizmoduljának egyik ablakán.)

Címlapról ajánljuk

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Az amerikai esést lekövetve az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont Európában pozitívabb a kép. Itthon közben megérkezett a korrekció, de a Mol árfolyama tovább emelkedik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×