eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: NASA

Tragédia történhet az űrben: ezért kell keményen fellépni az űrszeméttel szemben

Már nem lehet elbagatellizálni az űrszemét jelentette veszélyt: globális megállapodásra van szükség.

A műholdak gyártói és üzemeltetői kerülhetnek célkeresztbe, ha valóban sikerül tető alá hozni egy megállapodást: a cél az lenne, hogy aki valamit az űrbe juttat, az hozza is le azt akkor, amikor már nem üzemképes.

A felhívást az űr- és tengerkutatás prominens képviselői tették azt követően, hogy a tengerek védelmében sikerült hasonló megállapodásra jutni március elején - írja a The Guardian.

"Ha túl lassan cselekszünk, az hatalmas zűrzavart fog okozni. Most még megvan a lehetőségünk arra, hogy időben lépjünk, de az óra ketyeg" - mondta Imogen Napper, a Plymouthi Egyetem Nemzetközi Tengeri Szemétkutató Egységének tengerkutatója.

Körülbelül 9000 műhold kering a Föld körül, de

2030-ra ez a szám valószínűleg meghaladja a 60 ezret.

A tendencia nagyrészt a kis műholdak megakonstellációi felé való elmozdulás eredménye. Az Elon Musk által vezetett SpaceX több mint 3000 Starlink műholdat bocsátott már a legzsúfoltabb alacsony Föld körüli pályára, ez a szám 2026-ra eléri a 12 ezret is.

Forrás: NASA
Emberi eszközök maradványai és a természetben előforduló mikrometorok milliói keringenek a Föld környezetében az űrben, átlagosan 10 km/s (22 000 mph) hipersebességgel. Ez az "űrszemét" űrhajókkal és műholdakkal ütközve súlyos károkat vagy katasztrofális meghibásodást okozhat. Egy ilyen baleset életveszélyes kockázatot jelenthetnek az űrben az ISS-en kívüli tevékenységet végző űrhajósok számára is. (Forrás: NASA)

A világűr hatalmas, a legtöbb műhold azonban ezen az alacsony pályán mozog, kevesebb mint 1000 km magasságban. A teljesen működőképes eszközök mellett ez a terület tele van már meghibásodott eszközökkel, korábbi ütközésekből származó veszélyes törmelékkel és elhasznált rakétaalkatrészekkel. Becslések szerint 100 tonnányi régi műhold nem követhető darabja van már itt.

A szemét nagy része évtizedek óta az űrben van: januárban egy régi szovjet rakétatest egy halott orosz kémműhold mellett száguldott el,

méterekkel kerülve csak el az ütközést, ami több ezer darabra szakította volna őket.

Az egyik félelmetes forgatókönyv az Envisattal, az Európai Űrügynökség legnagyobb földmegfigyelő műholdjával való ütközés.

Az űrszemét felhalmozódása használhatatlanná teheti a kulcsfontosságú pályákat.

Napper szerint minden olyan országot, amely használja vagy használni kívánja a világűrt, be kell vonni a szerződés kidolgozásáról szóló tárgyalásokba. Egyértelművé kell tenni, hogy a műholdak gyártóinak és felhasználóinak felelősséget kell vállalniuk a régi műholdak pályáról való eltávolításáért és az ütközésekből származó törmelékek eltakarításáért, a végrehajtás pedig bírságokat és egyéb ösztönzőket is magában foglalhat.

"Ha a műanyagszennyezés megfékezésére már egy évtizeddel ezelőtt beavatkozást kezdeményeztek volna, akkor talán a felére csökkent volna az óceánban ma jelen lévő műanyagok mennyisége" - írják Napper és kollégái.

A tárgyalás ugyanakkor feltehetően nem lesz egyszerű, mivel

geopolitikai ellenfeleknek kellene megállapodásra jutniuk.

Fontos, hogy minél több ország belépjen egy ilyen egyezménybe, a nagyobb államok pedig példát mutathatnak a többieknek.

(A nyitóképen: űrszemét által okozott sérülés a Nemzetközi Űrállomás Zvezda szervizmoduljának egyik ablakán.)

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×