Több százezer brit felnőtt tizenegy éven át tartó megfigyelésével arra jutottak a kutatók, hogy azok, akik szennyezettebb levegőjű környéken élnek, gyakrabban szenvednek szorongás és depresszió miatt még akkor is, ha ez a szennyezés határtértéken belüli volt – írja a The Guardian.

Az oxfordi, londoni és pekingi kutatók a Journal of the American Medical Association Psychiatry-ben jelentették meg tanulmányukat, mely szerint szigorúbban kellene szabályozni a levegőszennyezést.

A WHO 2021-ben vizsgálta felül az általa 2005-ben meghatározott levegőminőségi irányadó szinteket, és a PM 2,5-re vonatkozó határértéket a felére, öt mikrogrammra csökkentette. Nagy-Britanniában egy friss intézkedést támadnak, mely 12 mikrogrammos határértéket vezetne be.

A légszennyezést már régóta összefüggésbe hozzák számos légzőszervi rendellenességgel,

de a kutatók szerint több bizonyíték mutat rá a kapcsolatra a mentális egészségi rendellenességekkel is. Eddig azonban a depresszió kockázatáról rendelkezésre álló egyetlen tanulmányt olyan régiókban végezték, ahol a légszennyezettség koncentrációja meghaladta az Egyesült Királyság levegőminőségi határértékeit.

A kutatók a brit biobank 389 185 résztvevőjének adatait vették vizsgálták, a légszennyezettséggel párhuzamba állítva. A PM2,5 és PM10, illetve a nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxid koncentrációját vizsgálták azokon a területeken, ahol az érintettek éltek. Mintájukban 13 131 depressziós és 15 835 szorongásos esetet azonosítottak a 11 éves követési időszak alatt.

A kutatók megállapították, hogy a légszennyezés növekedésével

a depresszió és a szorongás előfordulása is nőtt.

Az alacsony szintű szennyezésnek való hosszú távú kitettség ugyanolyan valószínűséggel vezetett diagnózishoz, mint a magasabb szintű expozíció.

A kutatók szerint eredményeik is felhívják a figyelmet arra, hogy az egészségügyi határértékek csökkentése fontos cél.