Március elején porvihar miatt történt tömegbaleset az M1-es autópályán, aminek egy halálos áldozata és 39 sérültje volt. Gaál Áron, az Országos Meteorológiai Szolgálat időjárás-előrejelző osztályának vezetője kijelentette, az erős szelet előre lehet jelezni, de azt már nagyon nehéz megmondani, hogy milyen a talaj állapota. Vannak azonban kivételek, példaként említett egy tavaly februári esetet, amikor hasonló időjárási körülmények alakultak ki, de akkor már hónapok óta nem esett az eső, és tudható volt, hogy a talaj száraz, így az előrejelzésbe bele lehet írni, hogy akár nagyobb területen is felkaphatja a szél a homokot, a port.

"A porviharnál a látástávolság ugyanúgy csökken, mint, mondjuk, egy felhőszakadásnál vagy jégesőnél, ami elkap bennünket az autópályán. Ott is méterek alatt drasztikusan csökken a látótávolság. Ennek megfelelően kellene megválasztani a sebességet, ez szerintem fontos" – mondta a meteorológus, de hozzátette:

irreális azt elvárni a meteorológiai szolgálattól, hogy egy ilyen esetben egy lokális porviharra figyelmeztessen.

Azt viszont mindenki tudhatja, ha az adott útvonalon erős szél van, mert folyamatosan publikus figyelmeztető előrejelzéseket, illetve riasztásokat adnak ki, amelyek elérthetők a met.hu honlapon is.

Gaál Áron arról is beszélt, hogy a nagy területet érintő erős széllökéseket akár már napokkal előre lehet látni, most is már jóval korábban látták és jelezték, hogy érkezik a front vélhetően nagy széllel. "Aztán láttuk, hogy ez már nagy területen lehet viharos és egy-két nappal előtte pedig már látszódott, hogy itt már erősen viharos, azaz 90 kilométer/órát meghaladó szélsebességek is előfordulhatnak" – mondta a szakember.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat időjárás-előrejelző osztályának vezetője azt is kiemelte, hogy az időjárási jelenségek közül éppen a szelet a legkönnyebb előre jelezni. A minimum-hőmérsékletet már nehezebb, míg például nyáron egy maximum-hőmérséklet meghatározása nem olyan megerőltető feladat, de télen meg éppen ez az egyik legnehezebb.

Gaál Áron jelezte,

a csapadék-előrejelzés a meteorológiában az egyik legnehezebb dolog, azt is nehéz eltalálni, hogy lesz-e csapadék, és azt is, hogy mennyi.

Az utóbbit tapasztalati képletekből nyerik ki, csak egy becslés, amit közzétesznek. Aztán arra is felhívta a figyelmet, hogy tizedfokok döntik el, hogy a csapadék milyen halmazállapotú lesz, például hó, havas eső vagy ónos eső lesz.

"Emiatt nemcsak a talajfelszínen mérünk, hanem a légkört függőlegesen is szondázzuk. Ezt rádiószondás felszállásnak nevezik. Van egy kis érzékelő műszer, általában hidrogénnel töltött lufi indul az útjára, küldi vissza a jeleket, és akkor kapunk egy magassági profilt a hőmérsékletről, a légnyomásról, a nedvességi viszonyokról, szélviszonyokról" – mondta a meteorológus, és hozzátette, le is modellezik, hogy azt adott területen milyen magassági profil áll majd rendelkezésre, és ez alapján valószínűsíthető, hogy milyen típusú, milyen halmazállapotú csapadék fog legnagyobb eséllyel esni.