Néhány hónapja végeznek Holmium-166 izotóppal és egy újfajta Ittrium-90-izotópkészítménnyel radioembolizációs beavatkozásokat a Semmelweis Egyetemen, ahol az elmúlt időszakban kilenc májdaganatos betegnél hajtották végre az új eljárást a társadalombiztosító támogatásával egyedi méltányosság alapján. A betegek legtöbbje elsődleges májtumorban szenved, de olyan is volt köztük, akinél egy máshol kialakult daganat okozott áttétet a májban – olvasható az intézmény honlapján.

„Ezeknek a pácienseknek hosszú távon a májátültetés hozhat gyógyulást, az izotópos beavatkozással a kialakult daganat méretét tudjuk csökkenteni, amíg a transzplantációs listán rájuk kerül a sor. A katéterrel végzett embolizációs eljárás során kontrasztanyagot juttatunk az érbe, majd az érfestés során megkeressük a daganatot ellátó artériát, és egy speciális beadószerkezettel nem hagyományos kemoembolizációs szert juttatunk be a daganatba, hanem magát a radioaktív izotópot tartalmazó mikrogyöngyöket” – idézik az Onko-intervenciós Részleg szakorvosát

A fent vázoltak miatt nevezik a beavatkozást szelektív belső radioterápiának (SIRT), vagy transzarteriális radioembolizációnak (TARE), mely során a daganatsejteket a béta-sugárzás pusztítja el – ismertette Bibok András. Az eljárás során tehát nincs szükség műtétre,

a minimál invazív beavatkozás alatt a beteg egy tűszúrást érez, így az érintettek hamarabb felépülnek, és egy nap múlva elhagyhatják a klinikát.

Az Ittrium-90 Kanadából, a Holmium-166 Belgiumból – Csehországon keresztül – érkezik a klinikára, ahol több szakterület együttműködésében – többek között nukleáris medicina, sugárvédelmi szolgálat, diagnosztikus- és intervenciós radiológia, belgyógyászat, onkológia – valósulnak meg a kezelések.

A radioaktív izotóppal való gyógyítási folyamatok engedélyezése mintegy másfél évet vett igénybe a Semmelweis Egyetemen, hiszen ezeket a sugárzó anyagokat nagyon szakszerűen lehet csak szállítani és tárolni, a beavatkozáshoz az orvosok, asszisztensek számára is megfelelő sugárvédelmi védőfelszerelés szükséges.

Az eljárás menete, hogy az intervenciós radiológus egy anyagot juttat be a szervezetbe, ami a tumort pusztítani tudja, ez az anyag jelen esetben egy izotóp jelzett részecske – tette hozzá a Nukleáris Medicina Tanszék tanársegédje. Czibor Sándor szakorvos tájékoztatása szerint ennek a fogadására, tárolására, előkészítésére a nukleáris medicina van felhatalmazva. „Országos és egyetemi szintű szabályozás is rögzíti, hogyan kell eljárnunk, emellett Taba Gabriella vezetésével az egyetem Sugárvédelmi Szolgálatának együttműködése is elengedhetetlen. A béta-sugárzás miatt fokozott körültekintés szükséges az ampulla kezelésével kapcsolatban, hiszen belégzés, lenyelés, szemmel való közvetlen érintkezés veszélyt jelenthet” – fejtette ki.

A szelektív belső sugárkezelés miatt ugyanakkor

a beteg számára nem szükséges sugárvédelmi öltözet,

mivel a béta-részecskék ott maradnak a májban, és kifelé kevesebb mint 1 cm-re sugároznak. A beteg szervezetére tehát nem jelentenek számottevő kockázatot, illetve sem vizelettel, sem széklettel nem választódik ki a sugárzó anyag, tehát a környezetbe nem jut ki.