Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Nyitókép: Pixabay

Húsz szakma, amit először tarol le a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia térhódítása a gazdasági növekedés fellendülésével kecsegtet, ugyanakkor a munkaerőpiac átrendezésével több szakmára és azok dolgozóira is hatással lehet. Egy friss tanulmány szerint a közeljövőben húsz foglalkozás lehet különösen veszélyben.

A Princeton Egyetem kutatócsoportja legfrissebb tanulmányában a mesterséges intelligenciával kapcsolatos foglalkozási kitettséget vizsgálta. Ehhez tíz MI-vel működő alkalmazást – például a nyelvi modellt – kapcsolt 52 emberi képességhez annak megértésére, van-e köztük szoros összefüggés – írja a hirado.hu.

Az eredmények azt mutatták, hogy a technológia fejlődésével a szakmák kitettsége az MI-nek merőben megváltozott a nyelvi modellezésnek köszönhetően. Míg korábban a matematikusok, közgazdászok és pénzügyi elemzők kerültek a lista első felébe, most a telemarketingesek, a tanárok, az iskolapszichológusok és a bírók munkája forog a legnagyobb veszélyben.

„A mesterséges intelligencia hatása a munkahelyekre valószínűleg sokrétű lesz. Egyes esetekben a mesterséges intelligencia helyettesítheti a korábban ember által végzett munkát, más esetekben pedig kiegészítheti az ember által végzett munkát” – olvasható a tanulmányban.

A 20 legveszélyeztetettebb állás

  1. Telemarketinges
  2. Angolnyelv- és irodalomtanár (felsőoktatási képzés)
  3. Idegennyelv- és irodalomtanár (felsőoktatási képzés)
  4. Történelemtanár (felsőoktatási képzés)
  5. Jogtanár (felsőoktatási képzés)
  6. Filozófia- és vallástanár (felsőoktatási képzés)
  7. Szociológiatanár (felsőoktatási képzés)
  8. Politológiatanár (felsőoktatási képzés)
  9. Büntetőjogi és bűnügyi tanár (felsőoktatási képzés)
  10. Szociológus
  11. Szociális munkát oktató tanár (felsőoktatási képzés)
  12. Pszichológiatanár (felsőoktatási képzés)
  13. Kommunikációtanár (felsőoktatási képzés)
  14. Politológus
  15. Területi, etnikai és kulturális tanulmányok tanárai
  16. Választottbírók, mediátorok, közvetítők
  17. Bírók, magisztrátusok
  18. Földrajztanár (felsőoktatási képzés)
  19. Könyvtártudományi tanár (felsőoktatási képzés)
  20. Klinikai, tanácsadó és iskolai pszichológusok
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter dokumentumokat mutatott be: az Orbán-kormány migránstábort kezdett építeni

Magyar Péter dokumentumokat mutatott be: az Orbán-kormány migránstábort kezdett építeni

Magyar Péter szombaton reggel 9 órai kezdettel rendkívüli sajtótájékoztatót tart, mint a Facebookon fogalmazott, „az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugságáról.” Bemutatta a jegyzőkönyveket: a 2024. augusztus 21-i kormányülésen az Orbán-kormány először írta le a vitnyédi migránstábor szükségességét. Itt a 2024-es magyar kormányülés hivatalos jegyzőkönyve szerint „2026-ra szükséges kiélezni a migrációval kapcsolatos politikai konfliktust”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az USA és Kína között zajló – az AI uralásáért folyó – verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt az egyik fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×