Infostart.hu
eur:
355.87
usd:
306.03
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Unsplash.com

A klímaváltozás is közrejátszott az emberi nyelv kialalkulásában

Az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott – állapították meg az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával.

Mivel az emberré válás folyamata az általánosan elfogadott nézet szerint szorosan összefügg a modern emberi nyelv kialakulásával, a nyelv evolúciója régóta az emberelődök törzsfejlődését vizsgáló tudományos kutatás egyik legfontosabb területe. Egy elmélet szerint már kétmillió évvel ezelőtt, a Homo erectus korában ‒ vagyis több mint másfél millió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt ‒ kialakulhatott a tényleges emberi nyelvet megelőző elő- vagy protonyelv, melynek megjelenésére közvetetten az akkori klímaváltozás is hatással lehetett – olvasható az ELKH oldalán.

A cikk szerint a protonyelvnek valószínűleg volt hangadási összetevője, és gesztusokat is tartalmazott. Ez utóbbiak – így a tárgyakra mutatás vagy azok fizikai megjelenésének utánzása mutogatással – segíthették a hangadással átvitt információ megértését. A vokális jeleket ekkor még nem fűzték egymás után meghatározott szabályok szerint, de ahogyan a pszichológiai kísérletekből tudható, néhány szóval is egész jól lehet kommunikálni, elég csak a chatüzenetekre gondolni. A kimondott szavak között bonyolultabb jelentésbeli kapcsolatot teremtő nyelvtan azonban csak a Homo sapiensnél jelenhetett meg, ami a tényleges nyelv kialakulásának tekinthető. A protonyelvet tehát a nyelvtan hiánya különbözteti meg az előbbitől.

„Mintegy kétmillió évvel ezelőtt sokkal szárazabbá vált az éghajlat, ettől a Homo erectusok táplálékforrásai megcsappantak. Mivel a fegyvereik még nem voltak fejlettek, nagyvadra nem tudtak vadászni, így kizárólag az elhullott tetemeket fogyaszthatták el. Vagyis az erectusok részben dögevésre tértek át, e területen azonban versengeniük kellett a veszélyes ragadozókkal, amelyek általában szintén nem tudták elejteni a felnőtt nagyvadakat ‒ elefántokat, orrszarvúkat és vízilovakat ‒, így ugyancsak a dögökre lestek. A mostani munkát egy évtizede együtt kezdtük el az azóta elhunyt híres nyelvésszel, Derek Bickertonnal, akinek elmélete szerint e »konfrontatív dögevés« kényszerítette ki az erectushordák tagjai közötti kommunikációt, amely a hatékonyabb együttműködés révén előnyhöz juttatta őket a ragadozókkal szemben” – fejtette ki Szathmáry Eörs.

Míg a ragadozó állatok nem tudták felbontani a legnagyobb vadak bőrét, így várniuk kellett, hogy az a bomlástól felhasadjon, addig a Homo erectusok már tudhatóan olyan eszközökkel rendelkeztek, amelyekkel fel tudták vágni a tetemek bőrét és izmait. A ragadozók nyilván megpróbálták elorozni tőlük a tetemeket, az erectusok azonban sokan voltak, együttműködtek egymással, és az életüket is védték, így a mérleg nyelve egyre inkább az ő oldalukra billent. E sikerességben fontos szerepe lehetett a protonyelvnek.

Megjegyezik, hogy érdekes párhuzam, hogy a méhek kommunikációja is a táplálkozással összefüggésben alakult ki. A Homo erectusnak már igen nagy méretű agya volt a testtömegéhez képest, ami az evolúció során megfelelő alapot biztosított az egyre bonyolultabb gondolkodásbeli képességek, így a protonyelv kialakulásához is.

Az ÖK evolúcióbiológusai számítógéppel szimulálták e feltételezett folyamatot, és eredményeik szerint nincs energetikai akadálya annak, hogy valóban az együttműködésen alapuló dögevés jelentette a protonyelv kialakulásának fő hajtóerejét. „A modellekből azt láttuk, hogy az emberi evolúció során ugrásszerűen és

szinte egyszerre jelenhetett meg a konfrontatív dögevés és a protonyelv.

Évmilliókkal ezelőtti evolúciós történéseket a szó szoros értelmében bizonyítani természetesen nem tudunk. Ugyanakkor, ha egy átmenetet elég alaposan körüljárunk, és kizárjuk a lehetséges forgatókönyvek nagy részét, akkor egyre nagyobb valószínűséggel feltételezhetjük, hogy ami marad, az jól írja le a valós történéseket” – magyarázta az akadémikus.

A kutatás eredményeit bemutató publikáció a világ egyik legrégebbi tudományos kiadványában, a Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban jelent meg. A kiadványnak az emberi evolúció nagy átmeneteiről szóló legfrissebb számát részben Szathmáry Eörs szerkesztette.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter felmentette a TEK főigazgatóját, nagy átalakítás jön

Magyar Péter május 27-vel felmentette Hajdu János tábornokot a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatói pozíciójából – tudatta a kormányfő kedd este a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Itt az új csúcs az amerikai tőzsdén

Itt az új csúcs az amerikai tőzsdén

Az Egyesült Államok kedden bombázta Iránt, bár Donald Trump arról beszélt, hogy közel lehet a békemegállapodás. A hírek hatására megugrott a volatilitás az olajpiacon, az ázsiai tőzsdék pedig estek. Európában inkább bizonytalanság látszott a kereskedés első szakaszában, majd délelőtt elkezdett romlani a hangulat, végül csökkenéssel zártak a főbb indexek. Az amerikai tőzsdék vegyesen zártak, míg a Dow esett, az S&P 500 új csúcsra ment ma.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×