Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay.com

Ha megöljük a fecskéinket, a rovarok esznek meg minket

2000-ről 2010-re mintegy felére esett vissza a hazai fecskeállomány. S bár az akkor indított kampánynak köszönhetően mostanra sikerült megállítani a csökkenő tendenciát, de a folyamatot visszafordítani nehéz – közölte az InfoRádióban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, Orbán Zoltán. A fecskék eltűnése az egészségünket is veszélyeztetheti, ezért az állomány megvédése mindannyiunk elemi érdeke.

Az emberi tevékenység több módon is pusztítja a fecskék élőhelyeit Magyarországon, de ezek közül már eleve a nagyüzemi mezőgazdaság kétféleképpen.

"Mindent, minél több területet felszántanak, eltűnnek a természetes élőhelyek. Továbbá a monokulturális termesztés segíti a kártevők szaporodást, amit viszont már kemikáliákkal fékeznek meg, ez is árt egy terület természetes élővilágának" – mondta el az InfoRádióban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Márpedig a fecske specialista, csak repülő rovarra vadászik.

A másik problémacsoportot a klímaváltozás jelenti.

"A fecskék, mivel specialisták, nagyon érzékenyek az időjárási jelenségekre. Mindig is voltak ilyen szélsőségek, mondjuk 50 évente egy-egy alkalommal a költési időszakban bekövetkező egy-másfél hetes hűvös időszak, csak utána sok-sok évtized volt, hogy a fecskeállomány ezt kiheverje. Napjainkban nem 50 évente jön egy-egy szélsőség, hanem akár évente is."

És ott az ember – Orbán Zoltán reményei szerint csak múlt időben – a fecskefészkek leverésében is.

"Ezek szinte mindig lakott állapotban történtek, nagy tömegben, tojásostul, fiókástul, kotlómadarastul. A 2010-ben indított kampány hatására minimum 70 százalékkal csökkent ez a probléma" – kockáztatta meg a becslést.

De azon túl, hogy a fecskék aranyosak, jó gyönyörködni a reptüket, mire jók, miért nélkülözhetetlen a szerepük az ember mindennapi életében?

"A klímaváltozás nagyon sokféleképpen hat a mindennapjainkra. Ahogy melegszik a klímánk, évről évre jönnek be idegenhonos rovarfajok, sok köztük betegségeket terjeszt a házi- és társállatokra, de akár az emberre is, ami ellen a legjobb lenne biológiai, természetes úton védekezni. Gondoljunk bele,

minden egyes fecske, amíg Magyarországon tartózkodik, minimum egy kiló rovart elfogyaszt,

vagy akár többet. Ha azt figyeljük, hogy egy fecskepárnak évről évre mennyi fiókája nem jön létre, azt tudjuk mondani, hogy augusztusban körülbelül 2 millió fecske hiányzik Magyarországról, ennyi kiló rovar itt marad a nyakunkon."

Hogy mennyire visszafordítható a folyamat, arról azt mondta, minél több fészkelőhelyet biztosítani kell számukra, jól beváltak a mesterséges fészkek, gipsz-fűrészporból, pár száz forintból.

"Ezen kívül megszüntethető a fészekleverések kiváltó oka, a madárürülék is egy úgynevezett

madárpelenkával,

ami a fészek aljához rögzített fém vagy műanyag lap, így nem szennyeződik a föld, a tornác vagy a járda" – figyelmeztetett Orbán Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×