Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Washington, 2018. április 11.Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál társalapító-vezérigazgatója a washingtoni törvényhozás épületében a Capitoliumban 2018. április 11-én, a kétnapos kongresszusi meghallgatásának második napján. Március közepén a londoni székhelyű Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég vezérigazgatóját felfüggesztették állásából a The New York Times című amerikai és a The Guardian című brit napilap egyidejűleg közölt feltáró riportja után, amely szerint a cég több tízmillió Facebook-profilt használhatott fel a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban. Az előző napona  szenátus igazságügyi és kereskedelmi bizottsága előtti meghallgatáson Zuckerberg kifejtette, hogy a vállalat olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítségével sikerült beazonosítani és eltávolítani hamis profilokat. (MTI/EPA/Michael Reynolds)
Nyitókép: MICHAEL REYNOLDS

A horrorveszteség után saját dolgozói vonták kérdőre Mark Zuckerberget

Úgy tűnik, belátta: nem biztos, hogy nagy álma rövid távon üzletileg sikeres lesz. De azért van még mit előhúzni a fiókból.

Nem megy igazán jól mostanság a Metának (a Facebook anyavállalatának), és még a nemrégiben lezajlott tömeges elbocsátások sem tudták megnyugtatni a befektetőket, a munkatársakról nem is beszélve. Az aggodalom persze érthető, hiszen óriási pénznyelőnek tűnik Mark Zuckerberg álma, a metaverzum.

Nem véletlen, hogy az elbocsátások miatt ideges dolgozók kérdőre vonták Zuckerberget egy nagy vállalati értekezleten – írja a Reuters, amit a hvg.hu szemlézett. A vezérigazgató kénytelen volt valamit előrántani a kalapból, és a korábban annyira „sztárolt” metaverzum helyett most inkább a WhatsApp és a Messenger üzleti üzeneteit említette, mint a közeljövő fő bevételi forrásait. Ezzel együtt azért elismerte, hogy a két alkalmazás bevételszerzése még gyerekcipőben jár a Facebookhoz vagy az Instagramhoz képest.

Zuckerberg érthetően optimista: a WhatsApp jelenleg a világ leggyakrabban használt üzenetküldője (több mint kétmilliárd felhasználóval), a Messenger is fölöttébb népszerű bizonyos régiókban, és a Meta most mindent elkövet annak érdekében, hogy pénzre fordítsa ezt a népszerűséget. A jövő fő perspektívái tehát ezek az alkalmazások lehetnek, amiről Zuckerberg a következőket mondta: „Sokat beszélünk a nagyon hosszú távú lehetőségekről, például a metaverzumról, de a valóság az, hogy az üzleti üzenetküldés valószínűleg üzletünk következő fő pillére lesz, miközben azon dolgozunk, hogy a WhatsApp és a Messenger még több bevételt szerezzenek.”

Mindeközben a vezérigazgató megpróbálta kissé lekicsinyelni azt a veszteséget, amit a metaverzum összehozott. Amikor a cég kiadásairól kérdezték, állítólag azt mondta, hogy a legtöbb pénz az alkalmazottakra ment el, ezt követték a tőkekiadások, amelyek túlnyomó többségét az infrastruktúrára fordították. A metaverzumos elképzeléseket felügyelő Reality Labs a Meta költségvetésének körülbelül 20 százalékát kapta.

Bár kevéssé valószínű, hogy Zuckerberg feladja metaverzumos álmát, a valóság azért őt is visszarántotta a földre. A Reality Labs vesztesége csak az idén 9,4 milliárd dollár volt, miközben a bevételei éves szinten közel 50 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévben. Ráadásul a cégnél arra számítanak, hogy a Reality Labs működési veszteségei tovább fognak nőni 2023-ban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×