Infostart.hu
eur:
394.07
usd:
344.05
bux:
121933.61
2026. március 19. csütörtök Bánk, József
Washington, 2018. április 11.Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál társalapító-vezérigazgatója a washingtoni törvényhozás épületében a Capitoliumban 2018. április 11-én, a kétnapos kongresszusi meghallgatásának második napján. Március közepén a londoni székhelyű Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég vezérigazgatóját felfüggesztették állásából a The New York Times című amerikai és a The Guardian című brit napilap egyidejűleg közölt feltáró riportja után, amely szerint a cég több tízmillió Facebook-profilt használhatott fel a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban. Az előző napona  szenátus igazságügyi és kereskedelmi bizottsága előtti meghallgatáson Zuckerberg kifejtette, hogy a vállalat olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítségével sikerült beazonosítani és eltávolítani hamis profilokat. (MTI/EPA/Michael Reynolds)
Nyitókép: MICHAEL REYNOLDS

A horrorveszteség után saját dolgozói vonták kérdőre Mark Zuckerberget

Úgy tűnik, belátta: nem biztos, hogy nagy álma rövid távon üzletileg sikeres lesz. De azért van még mit előhúzni a fiókból.

Nem megy igazán jól mostanság a Metának (a Facebook anyavállalatának), és még a nemrégiben lezajlott tömeges elbocsátások sem tudták megnyugtatni a befektetőket, a munkatársakról nem is beszélve. Az aggodalom persze érthető, hiszen óriási pénznyelőnek tűnik Mark Zuckerberg álma, a metaverzum.

Nem véletlen, hogy az elbocsátások miatt ideges dolgozók kérdőre vonták Zuckerberget egy nagy vállalati értekezleten – írja a Reuters, amit a hvg.hu szemlézett. A vezérigazgató kénytelen volt valamit előrántani a kalapból, és a korábban annyira „sztárolt” metaverzum helyett most inkább a WhatsApp és a Messenger üzleti üzeneteit említette, mint a közeljövő fő bevételi forrásait. Ezzel együtt azért elismerte, hogy a két alkalmazás bevételszerzése még gyerekcipőben jár a Facebookhoz vagy az Instagramhoz képest.

Zuckerberg érthetően optimista: a WhatsApp jelenleg a világ leggyakrabban használt üzenetküldője (több mint kétmilliárd felhasználóval), a Messenger is fölöttébb népszerű bizonyos régiókban, és a Meta most mindent elkövet annak érdekében, hogy pénzre fordítsa ezt a népszerűséget. A jövő fő perspektívái tehát ezek az alkalmazások lehetnek, amiről Zuckerberg a következőket mondta: „Sokat beszélünk a nagyon hosszú távú lehetőségekről, például a metaverzumról, de a valóság az, hogy az üzleti üzenetküldés valószínűleg üzletünk következő fő pillére lesz, miközben azon dolgozunk, hogy a WhatsApp és a Messenger még több bevételt szerezzenek.”

Mindeközben a vezérigazgató megpróbálta kissé lekicsinyelni azt a veszteséget, amit a metaverzum összehozott. Amikor a cég kiadásairól kérdezték, állítólag azt mondta, hogy a legtöbb pénz az alkalmazottakra ment el, ezt követték a tőkekiadások, amelyek túlnyomó többségét az infrastruktúrára fordították. A metaverzumos elképzeléseket felügyelő Reality Labs a Meta költségvetésének körülbelül 20 százalékát kapta.

Bár kevéssé valószínű, hogy Zuckerberg feladja metaverzumos álmát, a valóság azért őt is visszarántotta a földre. A Reality Labs vesztesége csak az idén 9,4 milliárd dollár volt, miközben a bevételei éves szinten közel 50 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévben. Ráadásul a cégnél arra számítanak, hogy a Reality Labs működési veszteségei tovább fognak nőni 2023-ban.

Címlapról ajánljuk
Fico  nem támogatja az uniós csúcs Ukrajnáról szóló határozatait

Fico nem támogatja az uniós csúcs Ukrajnáról szóló határozatait

Robert Fico nem támogatja az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcsértekezletének Ukrajnával kapcsolatos határozatait. A szlovák miniszterelnök ezt szerdán a parlament európai ügyekért felelős bizottságának ülésén jelentette ki. Fico szerint az EU elvi alapon elutasította, hogy a zárónyilatkozatban szó essen a Barátság kőolajvezeték helyzetéről, pedig szerinte ez kulcsfontosságú kérdés.

Ez tartja a lelket az olajpiacban – szakértői forgatókönyvek a Hormuzi-szoros jövője ügyében

A Hormuzi-szoros lezárása a globális olajtermelés mintegy 15 százalékát és a cseppfolyósított földgáztermelés ötödét érinti; Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint a gázpiac képes alkalmazkodni a helyzethez, az olajpiac azonban nem. Úgy látja, ha az ígért 4-5 hétnél tovább húzódik az iráni konfliktus, akkor akár el is szabadulhat a pánik, és soha nem látott magasságokba emelkedhet a kőolaj ára.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×