Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
GLEN BURNIE, MD - FEBRUARY 12: Travis Lerol makes gun parts as well as trinkets like chess pieces out of ABS (Acrylonitrile Butadiene Styrene) plastic constructed by his 3D printer at his home on Tuesday, February 12, 2012, in Glen Burnie, MD.  Lerol is a techie and gun owner who has tried using a 3-D printing program that makes parts for the AR-15 style assault rifle. (Photo by Jahi Chikwendiu/The Washington Post via Getty Images)
Nyitókép: Jahi Chikwendiu/The Washington Post/Getty Images

Komoly fenyegetést lát a 3D nyomtatott fegyverekben az Europol

Az első ilyen modellt 2013-ban készítették el az Egyesült Államokban, azóta már emberéleteket is követeltek az otthon elkészíthető fegyverek.

Egyre aggasztóbbnak találja a 3D nyomtatóval készült alkatrészekből, házilag összeállított fegyverek elterjedésének problémáját az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) − írja a magyarnemzet.hu, idézve az Euractivet. „A rohamosan fejlődő technológia miatt a 3D-vel nyomtatott fegyverek a közeljövőben komoly fenyegetéssé válhatnak” – nyilatkozta Ina Mihajlova, az Europol szóvivője a brüsszeli hírügynökségnek.

Az elmúlt hónapokban ugyanis egyre több olyan esettel találkoznak az európai hatóságok, amikor rajtaütéseken, házkutatások alkalmával részben, vagy egészben a fent említett módszerrel készített lőfegyvereket találnak, ez pedig több szempontból is veszélyes.

Egyrészt, manapság a 3D nyomtatók ára a kezdetekhez képest jelentősen lecsökkent, így nagyon költséghatékonyan lehet előállítani a fegyvereket, másrészt ezek

nem rendelkeznek semmiféle regisztrációval, gyártási számmal, így a hatóságok egyáltalán nem tudják lekövetni őket.

Emellett például a fémdetektorok sem érzékelik őket, így könnyedén becsempészhetők bárhová.

Az első szinte teljesen − a biztosítékot, valamint a töltényt leszámítva − 3D nyomtatott alkatrészekből álló, „Liberator” nevet viselő fegyvert 2013-ban készítették el az Egyesült Államokban, terveit pedig azonnal közzé is tették az interneten. Azóta számtalan felhasználó foglalkozik hasonló fegyverek, tervrajzok készítésével és azok publikálásával különböző közösségi oldalakon, amiket bárki letölthet, és a megfelelő technológiával otthon el is készíthet.

Az Instagram, YouTube, Twitter és hasonló közösségi oldalak folyamatosan próbálják ezeket a felhasználókat eltávolítani, korlátozni elérésüket, több-kevesebb sikerrel.

Mennyire hatékonyak?

2019-ben a németországi Halle városában egy férfi két emberrel végzett, másik kettőt pedig megsebesített házi készítésű, 3D nyomtatott alkatrészeket is tartalmazó fegyverekkel. A támadásról készült felvételen látható, hogy a fegyver többször is elakad, szinte használhatatlanná válik.

A Liberator első tesztjén a tizedik lövés után felrobbant. A műanyag alkatrészek miatt ezek a fegyverek a használatukkor keletkező hőt sem bírják annyira, mint fémből készült társaik, ezért általában − ha tényleges használatra tervezik őket − csak az olyan alkatrészeket készítik el 3D nyomtatóval, melyeknél ez a szempont kevésbé fontos – olvasható.

Szakértők egyöntetűen azon az állásponton vannak, hogy jelenleg nem kell attól tartani, hogy terroristák, bűnözők a 3D nyomtatott fegyverekhez fordulnának, ugyanakkor ez az előttünk álló évtizedben gyökeresen megváltozhat.

Címlapról ajánljuk

Fontos határidő közeleg és a nyugdíjasoknak sok pénzük múlhat rajta

Június 30-ig van lehetőségük az elmúlt évi szabályok szerinti nyugellátás igénybevételére azoknak, akik a 2025-ös nyugdíj-megállapítás mellett döntenek. Fontos kritérium, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjkorhatár elérésére és legalább 20 év szolgálati időre van szükség.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×