Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
A NASA által 2022. augusztus 22-én közreadott, a James Webb amerikai űrteleszkóp által július 27-én készített, nem valós színeket ábrázoló kép a Jupiterről.
Nyitókép: MTI/AP/NASA

59 éve nem volt olyan közel a Jupiter a Földhöz, mint most: így figyelheti meg

A Föld a Nap és a Jupiter közé kerül a bolygóegyüttállás során.

A Jupter és bolygónk közt 590,6 millió kilométerre csökken a távolság hétfő este, miközben pályájának legtávolabbi pontján 965,6 millió kilométeres távolsága a Földtől - írja a CNN.

A gázóriás az úgynevezett szembenállásba kerül ma, ezt a helyzetet 13 havonta éri el, az EarthSky szerint ennyi a Földnek a Jupiterhez viszonyított Nap körüli keringési ideje. Sem a Föld, sem a Jupiter nem körpályán kerüli meg a Napot, emiatt változik egymástól számított távolságuk a szembenállások között.

A közelség, illetve a Jupiter mostani szembenállása, azaz oppozíció közben felvett perihéliumi - napközeli - pozíciója a felelős azért, hogy ma éjjel különösen nagynak és fényesnek fogjuk látni a gázóriást. Napnyugtakor azonnal felkel majd a bolygó: a Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársai azt tanácsolják, kelet felé nézzünk, ekkor azonnal megpillanthatjuk a fényes bolygót, amely este tíz órakor már olyan magasra emelkedik, hogy semmi ne tudjon elvenni fehéres, gyöngyárnyalatú fényéből.

A NASA szerint azok, akik látcsövet vagy távcsövet is használnak, a bolygó gyűrűit is megfigyelhetik.

A bolygó nappali megfigyelésére is út nyílik két hét múlva: október 10-én a Nap 18:00-kor még a látóhatár fölött tartózkodik nyugaton, míg a Jupiter már közel 4 fok magasságba emelkedik keleten. Ilyen fényesség mellett, ha tiszta az ég, szabad szemmel is meg kell tudnunk pillantani a bolygót, méghozzá nappali égen - írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Az év hátramaradó részében is várnak még ránk érdekes égi jelenségek. Október 9-én, november 8-án és december 7-én teliholdat láthatunk, de meteoresőket is megfigyelhetünk a következő időpontokban a CNN összeállítása szerint:

  • Drakonidák meteorraj: október 8-9.
  • Orionidák meteorraj: október 20-21
  • Tauridák meteorraj: november 5 és 12
  • Leonidák meteorraj: november 17-18.
  • Geminidák meteorraj: december 13-14.
  • Urszidák meteorraj: december 22-23.

Október 25-én részleges napfogyatkozás lesz látható Grönland, Izland, Európa nagy részén, Északkelet-Afrika, valamint Nyugat- és Közép-Ázsia egyes részein. November 8-án teljes holdfogyatkozást élvezhetnek Ázsiában, Ausztráliában, a Csendes-óceáni térségben, Dél-Amerikában és Észak-Amerikában.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×