A huszonegy választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos.

A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.

A kampány középpontjában ezúttal nem annyira a gazdasági kérdések, mint az intézményi válság és a politikai stabilitás helyreállítása áll.

Koszovó ugyanis az elmúlt időszak jelentős részében ügyvezető intézményekkel működött, miközben az Európai Unió többször figyelmeztetett arra, hogy a politikai bizonytalanság lassítja az integrációs folyamatokat és veszélyezteti a reformokhoz kötött uniós támogatásokat is.

Decemberben már szavaztak

A legutóbb tavaly december 28-án tartottak előrehozott parlamenti választást a nyugat-balkáni országban. A voksolást a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg a voksok 51,1 százalékával. A második helyen a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 20,19 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 13,24 százalékkal. Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja 5,9 százalékot szerzett meg. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.

A szerbeknek fenntartott 10 hely közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.

A közvélemény-kutatások szerint ezúttal is ezek a pártok kerülnek majd be a parlamentbe.

Albin Kurti kormánya 2021 óta vezeti Európa legfiatalabb államát.

Az urnákat 19 órakor zárják le. Az első eredményekre hétfőn lehet számítani.