Infostart.hu
eur:
367.65
usd:
335.16
bux:
144606.96
2026. november 18. szerda Jenő
Human heart with heart vessles inside human body and ECG, 3D illustration
Nyitókép: Dr_Microbe/Getty Images

Így csökkenthető a szívinfarktus és a stroke kockázata koronavírus után

Az oltottaknál mindkét betegség előfordulásának valószínűsége jelentősen alacsonyabb a vírusfertőzést követő 31-120. napok közt, mint az oltatlanoknál.

Dél-koreai kutatók a szívinfarktus és az ischaemiás stroke előfordulásának valószínűségét vizsgálták meg 63 ezer oltatlan és 168 ezer oltott személy esetében. Az oltottak két adagnyi mRNS-.vakcinát vagy egy adag vektorvakcinát kaptak a MedicalXpress cikke szerint.

Megállapításaik szerint az e két ok miatti kórházi felvételek előfordulásának gyakorisága 1 millió személy-napra vetítve 6,18 és 5,49 volt az oltatlan illetve az oltott egyének esetében a fertőzés után 30-120 nappal.

A teljesen beoltott csoportban a teljes korrigált kockázat jelentősen alacsonyabb volt

(korrigált kockázati arány 0,42) mindkét állapotra nézvést. Míg a teljesen beoltott betegeknél a kimeneti események alacsonyabb kockázata minden alcsoportban megfigyelhető volt, a súlyos vagy kritikus fertőzésben szenvedő betegeknél ez statisztikailag nem volt szignifikáns.

Az eredmények ismételten aláhúzzák azt, hogy az oltás felvétele adja a legjobb védelmet a koronavírus és annak szövődményei ellen egyaránt.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×