Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka
Coronavirus. Woman wearing surgical mask on face protective for spreading of disease Covid-19 pandemic.. Girl symptom cough while sitting on Sofa. Sick woman in face protection mask
Nyitókép: dragana991/Getty Images

Előrelépés a hosszú Covid kutatásában

A pandémia kezdete óta félmilliárd ember kapta el az új koronavírust a hivatalos adatok szerint: a hosszan fennmaradó tünetekkel kapcsolatos aggodalom egyre nagyobb.

Először készült olyan kutatás, amely a hosszú Covid tüneteiben szenvedők állapotát olyan emberekével hasonlítja össze, akik sosem fertőződtek meg új koronavírussal. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy kizárják azt, ha esetleg nem is a koronavírus okozza az annak tulajdonított tüneteket.

A Lancetben megjelent kutatás 76 ezer ember adatait elemzi: az online kérdőív 23 gyakran előforduló, a hosszú Covidnak tulajdonított tünet meglétére kérdez rá. 2020 márciusa és 2021 augusztusa közt 24 alkalommal válaszoltak a résztvevők a kérdésekre 24 alkalommal válaszoltak, írja a MedicalXpress.

A kutatás adatfelvételének ideje alatt a résztvevők 5,5 százaléka, mintegy 4200 ember kapta el a fertőzést, közülük 21 százalék számolt be arról, hogy a betegséget követő 3-5 hónapban legalább egy új vagy felerősödő tünete volt. A kontrollcsoportban, melyben a koronavírus által meg nem fertőzöttek szerepeltek, 9 százalék számolt be hosszú covidos tünetek megjelenéséről.

Eszerint a fertőzöttek 12,7 százaléka szenved hosszú Covidban.

A kutatók a vírusfertőzés előtt és után tapasztalt tüneteket is leírták, hogy megállapíthassák, melyek köthetők a koronavírushoz, és melyek nem.

A hosszú Covid tüneteiként

  • a mellkasfájdalmat,
  • a légzési nehézségeket,
  • az izomfájdalmat,
  • az ízlelés- és szaglásvesztést, valamint
  • a fáradékonyságot

azonosították.

"Azáltal, hogy a tüneteket egy nem fertőzött kontrollcsoportban, valamint a fertőzés előtt és után álló egyéneknél is megvizsgáltuk, figyelembe tudtuk venni azokat a tüneteket, amelyek a világjárvány nem fertőző betegség egészségügyi aspektusainak, például a korlátozások és a bizonytalanság okozta stressznek a következményei lehettek" - mondta Aranka Ballering, a Gröningeni Egyetem szakembere, a kutatás egyik szerzője.

A különböző variánsokat ugyanakkor nem tudta leírni a kutatás - az omikron megjelenése előtt gyűjtötték annak adatait - és az agyi köd jelenségéről sem gyűjtöttek adatokat, melyet azóta a hosszú Covid egyik alapvető tüneteként tartanak számon.

A mentális tüneteket is kutatni kell

Egy másik tanulmány szerzője, Judith Rosmalen szerint a jövőbeli kutatásoknak ki kellene terjedniük a mentális egészséggel kapcsolatos tünetekre, például a depresszióra és a szorongásra, valamint az olyan jelenségekre is,

mint az agyi köd, az álmatlanság és a rossz közérzet kisebb megerőltetés után is.

Christopher Brightling és Rachael Evans, a brit Leicester Egyetem szakértői, akik nem vettek részt a vizsgálatban, ugyanakkor azt mondták, hogy a friss eredmények jelentős előrelépést jelentenek a korábbi hosszú Covid-kutatásokhoz képest, mivel a vizsgálatnak volt egy nem fertőzött kontrollcsoportja is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”
bátorító szavak a mentőorvostól

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.

Ürge-Vorsatz Diána: ennyire rossz helyzetre a klímakutatók sem számítottak

Társadalmi vészhelyzet fenyegi az országot a globális klímaváltozás következtében kialakult áramkrízis és vízhiány miatt – mondta az InfoRádiónak adott interjúban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora arról is beszélt, hogy a mostani helyzet sajnos annál is rosszabb, mint amit a kutatók előre jeleztek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×