Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Felbocsátják a Hosszú Menetelés 5B Y3 kínai hordozórakétát a dél-kínai Hainan-szigeten lévő Vencsang űrközpontból 2022. július 24-én. A rakéta a Ventien laboratóriummodult szállítja a Tienho (Mennyei Harmónia) épülő kínai űrállomásra.
Nyitókép: MTI/AP/Hszinhua/Li Kang

Kína Föld körüli pályára állított valami titokzatos űreszközt

Miközben növekszenek a feszültségek Kína, az Egyesült Államok és Tajvan között, egy kínai hordozórakéta nemrég titkos céllal pályára állított egy titkos, újra felhasználható űreszközt – írta hétfőn a Futura francia hírportál.

A misszióra már jóval a Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatásához köthető események előtt felkészültek. Két évvel korábban bocsátott útjára utoljára hasonló, szintén titkos célokat szolgáló eszközt Kína – írja a Futura.

A Hosszú Menetelés 2F hordozórakéta augusztus 4-én szállt fel a Góbi-sivatagban található Csiucsüan műholdindító központból – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség – és sikeresen alacsony Föld körüli pályára állította az újra felhasználható, kísérleti űrhajót”.

Nem meglepő módon a kínai űrhatóságok egyetlen felvételt sem tettek közzé a pályára állításról, és nem közöltek részleteket sem az űreszköz jellegéről vagy jellemzőiről. Egy sajtóközlemény csupán annyit adott hírül, hogy az űrhajót „az űr békés célú felhasználásához szükséges újra felhasználhatósággal kapcsolatos technológiák tesztelésére” fogják használni.

Azt sem pontosították, hogy a 2020 szeptemberében használt űreszköz második repüléséről van-e szó, vagy újabb űreszközről.

A csütörtökön felbocsátott jármű várhatóan „egy ideig” pályáján fog haladni, mielőtt visszatérne a Földre Kínában. Feltehetőleg hosszabb ideig maradhat pályán, mint a 2020-ban felbocsátott űreszköz, amely két napig repült. Az űrvédelmi eszközt akkor az amerikai űrerők 18. űrvédelmi százada követte.

Bár a most felbocsátott űrhajóról kevés információ áll rendelkezésre, korábbi nyilatkozatok és tevékenységek alapján

arra lehet következtetni, hogy pilóta nélküli űrrepülőgép lehet, amelyet már a következő néhány évben szolgálatba állíthatnak.

Feltételezések szerint ez az űrhajó Kína válasza az amerikai légierő X-37B űrhajójára, amely jelenleg a hatodik küldetésénél tart, és összesen több mint 800 napot töltött pályáján.

A francia lap emlékeztet: 2017-ben Kína kijelentette, hogy 2020-ban újra felhasználható űrjárművet kíván tesztelni, hogy az X-37B-hez hasonló logisztikai és működési képességekkel rendelkező űrhajó álljon rendelkezésére.

A világ egyetlen újra felhasználható űrhajójaként az X-37B továbbra is kíváncsiságot és aggodalmat kelt a küldetéseit övező titoktartás miatt.

Az oroszok és a kínaiak – írja a lap – „idegesek”, és „joggal gyanakodnak” arra, hogy az amerikaiak inkább katonai célokra használják fel az űrjárművet, nem pedig tudományos és békés célokra.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk

Fontos határidő közeleg és a nyugdíjasoknak sok pénzük múlhat rajta

Június 30-ig van lehetőségük az elmúlt évi szabályok szerinti nyugellátás igénybevételére azoknak, akik a 2025-ös nyugdíj-megállapítás mellett döntenek. Fontos kritérium, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjkorhatár elérésére és legalább 20 év szolgálati időre van szükség.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×