eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Kozmikus sugárzás segítségével derülhetnek ki a legismertebb piramis titkai

Nagy teljesítményű teleszkópra gyűjtenek a kutatók, mellyel a gízai nagy piramis belső felépítését térképeznék fel.

A titkos kamrákat "nyithatná meg" az űrből érkező energetikai részecskéket használó teleszkóp: ennek segítségével a piramis belsejébe is beláthatnának a kutatók, így fény derülhetne arra, mi rejlik a belső kamrákban, írja az NBC News.

A 138 méter magas gízai Nagy Piramis a legmagasabb a Gízában található piramisok közül, egyben az ókori világ hét csodája közül az egyetlen, amelyet még ma is megtekinthetünk. A feltérképezésére szánt teleszkóp a tervek szerint százszor olyan érzékeny lenne, mint a korábbi legjobb műszer, melyet alkalmaztak.

A müonok folyton körülvesznek minket

A teleszkóp kozmikus sugárzású müonokkal pásztázná a piramist: ezek olyan nagy energiájú részecskék, amelyek akkor keletkeznek, amikor a világűrből érkező kozmikus sugárzás lezúdul és összeütközik a Föld légkörében lévő atomokkal.

"Ez egyfajta természetes sugárzás. A kozmikus sugárzás müonjai állandóan becsapódnak a bolygó felszínére, most is áthaladnak rajtunk" - mondta Alan Bross, a projekt vezetője.

A müonok a röntgensugárzásnál hatékonyabban képesek áthatolni szilárd tárgyakon, lehetővé téve a tudósok számára, hogy olyan szerkezetekbe is bepillantsanak, amelyek normális esetben áthatolhatatlanok. Ahogy a müonok a piramison keresztül haladnak, a részecskék kölcsönhatásba lépnek a különböző anyagokkal – gránittal, mészkővel vagy a nyitott üregben lévő levegővel –, és eltérítik energiájukat és fényüket. A kutatók a mérések segítségével

részletes térképeket készíthetnek

a piramis belsejéről.

Már használták a technikát ezen a piramison

A gízai Nagy Piramist feltehetően az i. e. 26. században uralkodó Khufu fáraó kérésére építették. Luis Alvarez fizikus a hatvanas évek végén vetette fel először az ötletet, hogy a piramist a kozmikus sugárzás segítségével vizsgálják meg. Alvarez és csapata két év alatt a piramis mintegy 19 százalékát vizsgálta meg, de az Amerikai Fizikai Társaság szerint nem találtak korábban fel nem fedezett kamrákat az ikonikus építmény belsejében.

A müon-technikát 2017-ben ismét alkalmazták a ScanPyramids nevű különálló projekt részeként, amely az elmúlt évek egyik legjelentősebb felfedezését hozta a helyszínen: egy nagy, rejtett üreg létezését.

A rejtélyes, Nagy Ürességnek nevezett elem rendeltetése még mindig ismeretlen.

Ezekre az eredményekre építve szeretnének egy fejlettebb teleszkóppal több és jobb képet készíteni most a kutatók. Nem kizárt, hogy így majd kiderül, mire használták az ominózus nagy kamrát, és hogy mi van benne, már ha valami található belsejében.

Sok pénzt kell rá gyűjteni

A régészek korábban már megtalálták a királyi kamrát, nagyjából a piramis közepén, és egy kisebb királynői kamrát is a közelben. A piramis belső szerkezetének sok más részletét azonban nem ismerik jól, mondta Bross.

Az új müondetektorokat legfeljebb nyolc szabványos konténerben építenék be, azokat a piramis alapjának eltérő pontjain helyezném ki, és három hónapig működtetnék őket áthelyezés előtt. Három évig kellene ahhoz adatot gyűjteni, hogy a teljes piramist fel tudják térképezni.

A teljes projekt költsége mintegy 5-10 millió dollár,

ami sok, de amennyiben a távcsőrendszer elkészül, az más régészeti projektekben is használható lesz. A Királyok völgyében például eddig fel nem fedezett sírok feltárására lehet alkalmas.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×