eur:
411.16
usd:
394.36
bux:
79282.12
2024. november 22. péntek Cecília
Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László Péter, az MTA főtitkára (b-j) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 195. közgyűlésének ünnepi ülését követő sajtótájékoztatón az MTA székházában 2022. május 2-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Új tagokat választott a Magyar Tudományos Akadémia

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Utóbbiak közé került mások mellett Karikó Katalin.

Az új akadémikusokat a választás után bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlésén. Az akadémikusok a Magyar Tudományos Akadémia választott tagjai. Lehetnek levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagok. Az akadémikusokat a hazai tagok választják az Akadémia tagjai közé.

A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok teljes létszáma pedig a 365 főt.

Az Akadémia alapszabálya szerint levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.

Rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.

Külső taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, magát magyarnak vallja, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel.

Tiszteleti taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.

A választás háromévenként történik. Legutóbb 2019-ben választottak új akadémikusokat. A tagjelölést az Akadémia tudományos osztályai végzik. Tagjelöltekké azok válnak, akik elegendő számú ajánlást kaptak a hazai akadémikusoktól. Külső tagokra külső tagok is tehetnek ajánlást.

A tudományos osztályok hazai akadémikusai titkos szavazással rangsorolják a tagjelölteket. Az erről a rangsorról döntő szavazást nem lehet megismételni, de ha két vagy több jelölt szavazatszáma azonos, az e jelöltek közötti rangsorról újra kell szavazni. A közös akadémiai jelölőlistára azok a tagjelöltek kerülnek rá, akik az osztályokon a szavazatok több mint felét megszerezték.

Az MTA elnöksége a jelöléseket az Akadémikusok Gyűlése elé terjeszti, amely végül meghatározza és elfogadja az akadémikussá választás eljárási szabályait, és lebonyolítja az akadémikusválasztást.

Az új tagokokról bővebb információkkal itt szolgál az MTA.

A Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott rendes tagjai

  • Benkő Elek
  • Csiba László
  • Dunai László
  • Felinger Attila
  • Frank András
  • Gáspár Péter
  • Haas János
  • Halmai Péter
  • Harrach Balázs
  • Kaptay György
  • Katz Sándor
  • Kecskeméti Gábor
  • Kenesei István
  • Kiss György
  • Kollár László
  • Kovács Zoltán
  • Kövér György
  • Miklósi Ádám
  • Páles Zsolt
  • Rajkai Kálmán László
  • Simon István
  • Stipsicz András
  • Szendrő Zsolt
  • Szöllősi János
  • Tallián Tibor
  • Zaránd Gergely Attila

A Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott levelező tagjai

  • Báldi András
  • Balla József
  • Buczolich Zoltán
  • Császár Attila
  • Deli Mária Anna
  • Demetrovics Zsolt
  • Derényi Imre
  • Faragó Sándor
  • Ferkai András
  • Földi András
  • Gócza Elen
  • Helyes Lajos
  • Kiss Rita Mária
  • Kovách Imre
  • Lővei Pál
  • M. Tóthné Farsang Andrea
  • Magyari Enikő Katalin
  • Marosi György
  • Mihályi Péter
  • Mócsai Attila
  • Nagy Zoltán Zsolt
  • Németh T. Enikő
  • Pach János
  • Pál Csaba
  • Pécz Béla
  • Reglődi Dóra
  • Giampaolo Salvi
  • Siklér Ferenc
  • Szente Lajos
  • Szirányi Tamás
  • Szirmay-Kalos László
  • Szűcs Péter
  • Tóth Bálint
  • Török Ákos
  • Vértessy G. Beáta

A Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott külső tagjai

  • Biró A. Zoltán
  • Csernicskó István
  • Dunkl István
  • Élesztős Pál
  • Grabócz Márta
  • Hacki Tamás
  • Hargittai Eszter
  • Holczer Károly
  • Ivics Zoltán
  • Karsai Gábor
  • Kiss Levente
  • Kunszt Zoltán
  • Laurenczy Gábor
  • Lindner Ernő
  • Littmann László
  • Lukács L. Gergely
  • Miklós László
  • Paizs Csaba
  • Roska Botond
  • Solymosi László
  • Ifj. Székelyhidi László
  • Szendrei Ágnes Erzsébet
  • Tari Gábor

A Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tiszteleti tagjai

  • Andreas Börner
  • Robin Dunbar
  • Anssi Halmesvirta
  • Haiyan Hu
  • Karikó Katalin
  • Kovács Sándor
  • Alexander Lubotzky
  • Krzysztof Matyjaszewski
  • Jan van Mill
  • John Michael McNamara
  • Alain Peyraube
  • Johann Rafelski
  • James Wesley Scott
  • Thomas C. Südhof
  • Thomas A. Szlezak
  • Kathryn Anne Whaler
Címlapról ajánljuk

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Hirtelen esés után felpattantak a tőzsdék

Hirtelen esés után felpattantak a tőzsdék

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet. Gazdasági események szempontjából az európai BMI-adatoknak lesz ma jelentősége, míg idehaza a beruházások alakulásának közlésére lesz érdemes figyelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×