A tudomány szükségszerűen nemzetközi tevékenység, hiszen nem ismer határokat, mégsem véletlenül kapta az elismerés a Bolyai-díj (teljes nevén: Bolyai János alkotói díj) elnevezést. Az alapítók már induláskor úgy gondolták, a tudományos eredményeknek mindenki rendelkezésére kell állniuk, ugyanakkor fontosnak tartották, hogy magyar legyen a díjazott, ezzel is hangsúlyozva: számtalan tudóst adott a magyar nemzet, aminek a szellemét fenn kell tartani – mondta az InfoRádiónak Lantos Csaba.

Az, hogy kik döntenek a díjazottakról, hosszas gondolkodás és vitatkozás után alakult ki, de a jelek szerint bevált – tette hozzá az alapító. A díjbizottság elnökségét a mindenkori köztársasági elnök látja el, amit szokásjog alapján eddig kivétel nélkül minden államfő vállalt is. Emellett hét tagot a Magyar Tudományos Akadémia állít, további hét tagot pedig a Bolyai-díj Alapítvány alapítói delegálnak, rendszerint tudósokat. Minden egyes díjátadónak új díjbizottsága van, de természetesen van, hogy ismétlődnek a tagok.

Lantos Csaba arra is kitért: az elmúlt években csak a díjátadáson került nyilvánosságra, hogy ki az aktuális díjazott, illetve – döntésük befolyásolásának elkerülése végett – a díjbizottság tagjainak kiléte. Itt azonban már nevükkel, személyükkel vállalják a döntésüket, ami nem minden tudományos elismerés esetében megszokott a nemzetközi életben. Az elképzelés mindeddig jól sikerült, hiszen nem szivárgott ki soha, hogy ki lesz a későbbi díjazott – jegyezte meg.

Határozott alapítói cél volt, hogy az elismerésnek multidiszciplináris jellege legyen, tehát, hogy

a Bolyai-díjat bármely tudományterület képviselője megkaphassa.

Lantos Csaba szerint ebből a szempontból a mindenkori díjbizottság kiválóan látja el a feladatát, mert törődnek azzal, hogy valóban különböző tudományágak igen kimagasló képviselői kapják az elismerést. Sőt, szándékosan azt sem határozták meg pontosan, mit értenek az alatt, hogy magyar, úgy gondolva, ezt döntse el mindig az aktuális közfelfogás, így vannak olyanok a díjazottak között, akik ma is itt élnek Magyarországon, és vannak olyanok, akik innen indultak, de ma már más országban élnek. Közéjük tartozik az aktuális díjazott, Karikó Katalin is.

Lantos Csaba nagy eredménynek tartja, hogy a díjazottjaik közül ketten is büszkélkedjenek a saját tudományágukban legmagasabb nemzetközi elismeréssel. Az akadémia jelenlegi elnöke, Freund Tamás elsőként lett 2000-ben Bolyai-díjas, majd 2011-ben megosztva Agy-díjat is kapott, ami az agykutatói Nobel-díjnak is tekinthető. Lovász László matematikus, az MTA korábbi elnöke pedig 2007-ben lett Bolyai-díjas, majd 2021-ben a legmagasabb matematikai elismerésnek számító Abel-díjban részesült.

„Óriási eredmény, és a mindenkori díjbizottságok érdeme, hogy olyan személyeket tudnak kiválasztani, akik később eljutnak a saját tudományterületeik csúcsára” – fogalmazott.

Az alapító szerint az is kiemelendő, és a díjbizottság munkáját dicséri, hogy a mostani díjazottal másodszor kapja hölgy a Bolyai-elismerést, ami az összes magyarországi díj közül, legyen szó állami vagy magán elismerésről, a legnagyobb összegű.

Az idei év különlegessége, hogy az eredeti, október 1-jei díjátadó alkalmával a díjazott, a Philadelphiában élő Karikó Katalin a pandémia miatt nem tudott Magyarországra utazni, így végül december 17-én vehette át az elismerést. "Ezúttal limitált közönség előtt, nemcsak a járványügyi előírásokat betartva, hanem azokat a racionális korlátokat is, amelyek mellett, és éppen Karikó Katalin úttörő felfedezése révén is, sikerül majd legyőzni a Covid-19 vírust” – fogalmazott Lantos Csaba.

A díj mögött álló alapítvány munkáját a MOL-csoport is támogatja anyagi és kommunikációs hozzájárulással. Erről Pantl Péter, a vállalat kommunikációs igazgatója beszélt az InfoRádiónak.