Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Karikó Katalin az idei Bolyai-díjas

A Bolyai-díj Alapítvány kuratóriuma és alapítói péntek délután jelentették be, hogy 2021-ben Karikó Katalin kapja a magyar tudományos élet legrangosabb elismerését.

Az 1998-ban alapított és kétévente átadott Bolyai-díjat azzal a céllal hozták létre, hogy az emberek értékrendjében méltó helyre emeljék a tudást és a tudományt, így biztosítva a tudósokat megillető társadalmi elismertséget. A civil kezdeményezésre, magántőkéből létrehozott alapítványi díjat azok a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyek kaphatják meg, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén – idézi föl az alapítvány közleménye.

A 100 000 euró pénzjutalommal járó elismerésről egy tizenöt tagú, független díjbizottság dönt, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök, további tizennégy tagjának felét a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége, másik felét pedig a Bolyai Díj Alapítvány alapítói delegálják a magyar tudományos és gazdasági élet kiemelkedő személyiségei közül. „Karikó Katalin kutatóbiológus úttörő szerepet játszott a Covid-19 elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében, és eredményeit világszerte figyelemmel kíséri az akadémikus közeg és a közélet egyaránt” – emelte ki Szabó Gábor, a Bolyai Díj Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

A Bolyai-díjat az idei évben a Mol Magyarország is támogatja, amelynek fontos célkitűzése a hazai tudás erősítése.

A díjátadó rendezvény egy későbbi időpontban kerül megrendezésre.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×