A felsorolásnak nincsen meglepő eleme, csupa olyan lépésről van szó, amelynek szükségességéről és létezéséről már eddig is voltak ismereteink.

Az összefoglaló mégis segít megérteni azt, milyen komplex kérdés a globális felmelegedésé: nagyon sok terület járul hozzá ahhoz, hogy légkörünk egyre melegebb legyen ezeknek egyikét sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a klímaváltozásról beszélünk.

Kevesebb szén-dioxid és metán

A fosszilis üzemanyagok maradjanak a helyükön, azaz a Földben – írja a BBC cikke: a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése szén-dioxid-kibocsátással jár, ami légkörünkben tartja a hőt, ezzel melegítve a klímát. Ezzel kormányok szintjén is kell foglalkozni, ha nem akarjuk, hogy átlépjük a másfél fokos, kritikus határt. Sok ország ugyanakkor, közte Ausztráliával, az USA-val, Indiával és Kínával, nem akar vállalásokat tenni a térne.

A metánkibocsátás megfékezése is sokat hozzátehet a célok eléréséhez: nagy mennyiségben kerül a légkörbe metán akkor, amikor olajkutak fúrásánál a feltörő földgáztól égetéssel szabadulnak meg.

A hulladékfeldolgozás módjának megváltoztatása is megoldás lehet részben, mivel a bomlás közben felszabaduló metán mennyisége sem hanyagolható el.

Nemcsak a szén-dioxiddal és a metánnal van baj: egyéb üvegházhatású gázok is bekerülnek légkörünkbe, melyeket ki is lehet vonni belőle. Erre használható berendezéseket jelenleg is fejlesztenek, valamint a szén-dioxid föld alá temetése is egy lehetőség, mely ugyanakkor ellentmondásosan megítélt és igen drága is egyben.

Másféle energiaforrásokat kell keresnünk

Otthonaink fűtése és világítása nagyobb mértékben járul hozzá a károsanyag-kibocsátásokhoz, mint bármelyik másik szektor, ezért a megújuló energiaforrások használatára való váltásnak is nagy a szerepe. A nettó zéró kibocsátásra törekvő országokban az energiamixen belül a szél- és a napenergiának kell dominánssá válnia 2050-re ahhoz, hogy el tudják érni céljukat.

Az autózás forradalmának is le kell zajlania

ugyanakkor ahhoz, hogy ne forrósodjon tovább a bolygó. Mind a dízelről, mind a benzinről le kell mondanunk, és személyautók esetében elektromos, míg teherautóknál hidrogén alapú meghajtásra lesz szükséges átállni. A tudósok repülőgépek meghajtására alkalmas, tisztább üzemanyag-alternatívákon is dolgoznak.

Egyszerű megoldásnak tűnik, de mégis működik: fákat is kell ültetni ahhoz, hogy az ENSZ 2018-as javaslatának megfelelően ki tudjunk vonni szén-dioxidot a légkörből. Emellett az erdőirtásoknak is megálljt kell parancsolnunk. A nettó zéró kibocsátás elérésében a természetnek is igen nagy szerepe lehet ugyanis.

A szegény országokat sem felejthetjük el támogatni

Anélkül ugyanakkor, hogy a szegényebb országoknak segítséget nyújtanánk a célok elérésében, nem lehet sikeres ez a világszintű együttműködés. Számos szénfüggő ország súlyos energiahiánnyal küzd, ami veszélyezteti a koronavírusból való kilábalást, és aránytalanul nagy mértékben érinti a szegényeket. Ezek a tényezők megakadályozzák őket abban, hogy kivonuljanak a szennyező iparágakból.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy a szegényebb országoknak folyamatos pénzügyi támogatásra lesz szükségük ahhoz, hogy a környezetbarátabb energiaforrások felé mozduljanak el. Az USA, az EU és az Egyesült Királyság például nemrégiben 8,5 milliárd dollárt biztosított Dél-Afrikának a szénfelhasználás fokozatos megszüntetésére.