Egy 250 ezer éve, nagyjából hatéves korában meghalt Homo naledi részleges koponyáját és több fogát találták meg a szakemberek a Johannesburg melletti Cradle of Humankind (Az emberiség bölcsője) nevű, világörökségi listán is szereplő terület Rising Star elnevezésű barlangjának távol eső részén. Úgy vélik, szándékosan helyezhették a területre, amely egyfajta sír lehetett.

A Homo naledi egy ősi emberféle, vagyis hominida, amely a középső pleisztocén korban, 335-236 ezer évvel ezelőtt élt. Először 15 egyedhez tartozó 737 testrész 1550 maradványdarabját találták a területen, a felfedezést 2015-ben publikálták.

"A Homo naledi továbbra is az ember valaha felfedezett legrejtélyesebb rokona" – mondta Guy Berger, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

"Nyilvánvalóan egy primitív fajról van szó, amely akkoriban élt, amikor korábbi ismereteink szerint Afrikában csak a modern ember volt jelen" - tette hozzá.

A tudósok felfedezésükről a PaleoAnthropology című tudományos lapban számoltak be.

A Homo naledi nem hasonlít egyik Afrikában fellelt korai emberelődre sem. Agya kicsi volt, nagyjából mint a gorilláé, medence- és vállcsontjai kezdetlegesek. Azért sorolják mégis a Homo nembe, mert koponyája fejlettebb formát képvisel, fogai viszonylag kicsik, lába jellegzetesen hosszú, lábfeje a modern emberét idézi.

A korábban feltárt 15 egyednél felmerült már a kérdés, hogyan kerülhettek a csontmaradványok a barlangba egy szűk alagúton át. Ezen keresztül jutott be Berger professzor kollégái közül néhány kis termetű kutatónő mintegy húsz perc alatt, fejlámpák fényében kúszva a több száz csontot rejtő kamrába.

Véleményük szerint temetkezési helyre bukkantak, mert úgy tűnik, a Homo naledi maga szállította ide, a barlangrendszer mélyére a halottait talán nemzedékeken keresztül.

Ha ez igaznak bizonyul, az arra utal, hogy a naledi rituális magatartásra és akár szimbolikus gondolkodásra is képes volt. Eddig úgy vélték, erre legkorábban 200 ezer éve volt alkalmas az ember elődje.