Infostart.hu
eur:
398.83
usd:
343.1
bux:
101098.65
2025. július 18. péntek Frigyes
Szlávik János infektológus főorvos egy Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus elleni oltóanyaggal a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december 26-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Szlávik János: az oltatlanok felét nem lehet meggyőzni

Az idős, egyedül élő, vidéki embereket észérvekkel meg lehet győzni a DÉl-pesti Centrumkórház főorvosa szerint.

Több százezer oltatlan, idős ember van Magyarországon, többségében ők kerülnek kórházba a negyedik hullámban - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa csütörtökön az M1 televízióban.

Szlávik János hangsúlyozta: az oltatlanok fele meggyőzhetetlen,

olyan téveszméket olvasnak és hangoztatnak, amelyek szerint az oltások károsak, ezért inkább vállalják a veszélyt.

A másik ötven százalékot valahogy el lehetne érni, erre szolgálnak az olyan csoportok, amelyek az idős, egyedül élő, vidéki embereket észérvekkel próbálják meggyőzni. Hozzátette: a legösztönzőbb talán, hogy a védettségi kártyához van kötve bizonyos helyek látogatásának lehetősége.

Elmondta: az oltások propagálásával lehet elérni a védettséget, mivel egy hatásos gyógyszer létrehozása legalább két év, vagyis valószínűleg jövőre lesz egy olyan igazán hatékony gyógyszer, amely alapvetően változtatja majd meg a betegség kezelését. Mivel gyógyszer nincs, ha valaki megbetegszik, nagyon komoly esélye van arra, hogy lélegeztetőgépre kerül, és az esetek bizonyos százalékában meghal.

Kitért arra is, hogy a delta variáns sokkal jobban fertőz, mint a korábbiak: az eddig mutációkkal egy ember általában 3-4 másikat fertőzött meg, a delta esetén 7-8 is lehet ez a szám. Hozzátette: ne hagyjuk, hogy a vírus a gyerekek között is jobban terjedjen, járványügyi szempontból nagyon fontos, hogy beoltsák őket.

Kétségtelen hogy már a negyedik hullámban vagyunk, de egyelőre nem lehet tudni, hogy lassan vagy robbanásszerűen emelkednek majd az esetszámok - jelezte.

Címlapról ajánljuk
Súlyos botrány robbant ki a szlovák és cseh rendőrség között az iskolai bombafenyegető miatt

Súlyos botrány robbant ki a szlovák és cseh rendőrség között az iskolai bombafenyegető miatt

Feszültség alakult ki a cseh és a szlovák rendőrség között is a tavalyi iskolai bombafenyegetések ügyében. Majdnem egy évvel a tavaly szeptemberben kezdődött iskolai fenyegetések után a cseh, a szlovák és az ukrán rendőrség őrizetbe vett egy személyt az ukrajnai Dnyipróban. A cseh rendőrséget felháborította, ahogyan a szlovák fél tájékoztatta az esetről a nyilvánosságot, mert a csehek szerint a szlovákok elhallgatták az orosz szálat. Azt mondják, hogy Szlovákia elárulta és hátba szúrta őket.

Orbán Viktor péntek reggel: van más együttműködési lehetőség is Ukrajnával, mint az uniós tagság

A miniszterelnök beszélt az uniós "ukrán költségvetésről", amelyet Brüsszelben írnak, és amely minden negyedik-ötödik forintot átad Ukrajnának, miközben nincs is döntés Ukrajna uniós tagságáról. Szólt Sebestyén József halálának ügyéről is, amellyel kapcsolatban nem érzelmileg kell érvelni, hanem emberi jogi oldalról. Aztán szólt a hazai gazdaság jövőjéről is az Otthon Start program optikájából. Végül az Otthon Start modellszámításai és Kapu Tibor hazatérése is szóba került.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.18. péntek, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke
Téved, aki azt hiszi, hogy Magyarországon sok a víz – Grafikákon a kellemetlen igazság

Téved, aki azt hiszi, hogy Magyarországon sok a víz – Grafikákon a kellemetlen igazság

Az elmúlt időszak esőinek köszönhetően enyhült a Magyarországot sújtó szárazság, és többfelé meg is szűnt a mezőgazdasági aszály, de több országrészben továbbra is kritikusan száraz a talaj. A 2022-es történelmi aszály óta az agrárszektoron kívül is egyre nagyobb figyelem irányul a hazai vízhelyzet aktuális állására és kilátásaira. Az alábbiakban néhány fontosabb statisztikai mutató mentén, a teljesség igénye nélkül mutatjuk be a magyarországi "vizes" állapotokat nemzetközi összevetésben. Ezekből kiderül egyebek mellett, hogy az összes európai uniós ország közül Magyarország mekkora mértékben függ a határain túlról érkező vízutánpótlástól, illetve hogy a magyar ipar a teljes vízkivétel mekkora részéért felelős – félig lelőve a poént: ez az egyik legmagasabb arány az EU-ban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×