Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Lovely granddaughter walking with senior woman holding stick in park and wearing mask for safety against covid-19. Happy old grandmother enjoying walking in park with girl. Smiling elderly woman with happy caregiver in park relaxing after quarantine due to coronavirus outbreak and lockdown.
Nyitókép: Ridofranz/Getty Images

Van, hogy a semminél is rosszabb a virtuális kapcsolattartás

A nagyszülők korosztálya csak magányosabbnak érzi magát a virtuális kapcsolattartástól – derült ki egy közelmúltbeli kutatásból.

Telefon, videóhívás és a virtuális kapcsolattartás további formái jellemezték a hatvan év feletti korosztály pandémia alatti kapcsolatait: depressziósabbnak és magányosabbnak érezték magukat az idősek ettől, mintha semmilyen kontaktban nem lettek volna barátaikkal és rokonaikkal. Ez még a kutatókat is meglepte – írta a The Guardian.

"Meglepett bennünket, hogy az az idős ember, akinek csak virtuális kapcsolata volt a bezártság alatt, nagyobb magányt és több negatív mentális egészségi hatást tapasztalt, mint az az idős ember, akinek egyáltalán nem volt kapcsolata más emberekkel" – mondta Yang Hu, a Lancasteri Egyetem munkatársa, a frissen közzétett kutatás társszerzője.

"Arra számítottunk, hogy a virtuális kapcsolat jobb, mint a teljes elszigeteltség, de úgy tűnik, hogy az idősek esetében nem ez a helyzet"

– tette hozzá.

Stresszes megtanulni a folyamatot

A problémát az jelenti, hogy az idősebbek nem annyira gyakorlottak a kapcsolattartás ezen formájában, annak megtanulása pedig extra stresszt jelentett számukra. Még azok is, akik egyébként jól tudják használni a technológiát, stresszesnek tartották, hogy folyamatosan így tudnak csak kapcsolatban maradni szeretteikkel.

"A digitális kommunikációs eszközök használatának való kitettség szintén kiégést okozhat. Az eredmények nagyon következetesek" – mondta Hu, aki az Egyesült Királyságban 5148, az Egyesült Államokban pedig 1391 hatvan év feletti ember adatait gyűjtötte a világjárvány előtt és alatt. "Nemcsak a magány érzetét rontott a virtuális kapcsolattartás, hanem az általános mentális egészségen is:

az emberek depressziósabbak, elszigeteltebbek voltak,

boldogtalanabbnak érezték magukat a virtuális kapcsolattartás közvetlen következményeként" – mondta.

Hu szerint emiatt érdemesebb lenne a személyes találkozási lehetőségek biztonságosabbá tételére hangsúlyt fektetni a jövőben, illetve az idősebbek digitális kompetenciáit is javítani szükséges. Hozzátette, hogy az eredmények a kizárólag digitális jövő korlátai mellett a népesség elöregedésére válaszul hosszabb távon a digitálisan megerősített jövő ígéretét vázolták fel.

Választ kell adni a problémára

"A politikai döntéshozóknak és a szakembereknek intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy megelőzzék és enyhítsék a háztartásközpontú világjárványra adott válaszok lehetséges nem szándékolt következményeit a mentális jólétre" – mondta.

Szakértők az eredmények kapcsán elmondták: van, akinél előnye is van a virtuális kapcsolattartásnak, de ez a típusú közelség erősítheti is a szeretett személyek hiányát. Brit adatok szerint azoknak az 50-70 éveseknek a körében, akik már korábban is használták az internetet, szignifikánsan megnövekedett az online aktivitása a pandémia alatt, de azok, akik nem internetfelhasználók, nagyon nehézkessé vált kapcsolattartása az idősebb generációval. Még azok, akik alkalmazni tudták ezeket a módszereket, is úgy vélekedtek, nem tudja pótolni az együttlétet a technológia.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×